A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló iskolai beruházások egyik fontos állomásaként letették a megújuló Szent István Általános Iskola alapkövét 2016. szeptember 5-én, Dunakeszin.
Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár elmondott beszédében kiemelte: „A kormány kiemelt szándéka, hogy olyan európai színvonalú iskolák létesüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják az adott település köznevelési feladatainak ellátását, és egyben hiánypótló beruházásként valós problémák megoldását jelentsék”.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és a térség országgyűlési képviselője a helyszínen hangsúlyozta: „Aki egy iskola alapkövét teszi le, aki iskolát épít, az a jövőt építi. Jó dolog az, amikor város egy település részese lehet a jövő építésének. A legfontosabb hogy a gyerekek számára olyan oktatási rendszert teremtsünk, amely hosszútávon versenyképes tudást ad”.
A több mint 4,6 milliárd forintos beruházásban megújuló iskola 24 tanteremmel, kiszolgáló szertárakkal, igazgatási és nevelőtestületi helyiségekkel épül. A három oktatószárny közti emeletek lifttel könnyen megközelíthetőek lesznek. A galériás aula alkalmas lesz kisebb közösségi rendezvények, például évnyitók vagy más ünnepségek megrendezésére is.
Az iskola melletti, egy átjárón keresztül megközelíthető tornaterem küzdőtere több mint 1000 m2, belmagassága 10 méter, így nemcsak a testnevelési órák megtartására, hanem egyéb sportágak oktatásának, edzéseinek, alsóbb osztályú versenyeinek lebonyolítására, diáksportra, lakossági és szabadidősportokra történő gazdaságos felhasználásra is megfelel. A tornaterem sportjellegű felhasználásán kívül méreténél fogva lehetővé teszi iskolai és önkormányzati rendezvények, koncertek, lakossági sportvetélkedők lebonyolítását is.
A diákok várhatóan 2017-ben már az új intézményben kezdhetik meg a tanévet.
A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első ütemében országszerte 24 tanterem, 25 tornaterem, 24 tanuszoda beruházás, és 5 komplett iskola-fejlesztés valósul meg. A Programot a kormány döntése alapján teljes egészében hazai költségvetési forrásból finanszírozza a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A beruházások megvalósításához a helyi önkormányzatoknak nem kellett saját forrást, önerőt biztosítaniuk.