A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016 márciusában négy ország – Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – nevében nyújtott be szándéknyilatkozatot az Európai Bizottsághoz egy új árufuvarozási folyosó, az Amber létrehozásáról.
A vasúti folyosó fontos magyarországi ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze Közép-Európa tengeri kapujával, Koper kikötővárossal. A szlovén, szlovák és lengyel régiókon túl összeköttetést biztosít a szerb határhoz is.
Az Amber életre hívásával az első új uniós árufuvarozási folyosó alakul meg azóta, hogy egy közösségi rendelet 2010-ben kilenc árufuvarozási korridort hozott létre. A szándéknyilatkozat benyújtói vezető szerepet vállalnak a fennmaradt hézagok betöltésében, az útvonalak számának növelésével fokozzák a teljes vonalhálózat rugalmasságát. Az új árufuvarozási folyosó északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, és délen a szlovén Koperig tart. Magyarországi szakaszai a Rajka – Csorna/Sopron – Zalaszentiván útvonalon vezetnek az adriai kikötőváros felé, Komáromon és Budapesten át pedig Kelebiánál a szerb határig.
A kezdeményezéssel a négy ország kifejezi közös szándékát a nemzetközi árufuvarozás logisztikai folyamatainak fejlesztésére, a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok ösztönzésére. Magyarország három, kelet-nyugati irányú uniós árufuvarozási folyosó tagjaként az Amber létrehozásával megerősíti pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen is. Az új folyosó kialakítása hozzájárul az egységes megoldások alkalmazásához, a nagy távolságú közúti forgalom vasútra tereléséhez.
A Nyugat-Magyarországon folyamatban lévő és tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósulása után a vasút még vonzóbb alternatívát jelenthet az Alpoktól keletre eső nemzetközi észak-déli árufuvarozás számára. A folyosó történelmi előképe, az ókori római Borostyánút a Balti-tengert kapcsolta össze a Földközi-tengerrel. A jövőben a piaci igényektől függően, akár további tagállamok vonalaival az Amber is tovább bővülhet, fejlődhet.