A 338. sz. főút Nyíregyháza nyugati elkerülő szakasz II. ütemének megépítése az M3 autópálya és a 36. sz. főút között teremt kapcsolatot egy új autópálya-csomóponton keresztül. Az autósok már egy éve használhatják az elkerülő út első, 2,2 km hosszú szakaszát, ami a Kálmánházi úttal köti össze a sztrádát.
A 4,5 km hosszú új szakasz építése során a 338 sz. főút és 35128 j. Polyákbokori bekötőút csatlakozásánál csomópontot alakítottak ki, Rókabokori bekötő út csatlakozásánál körforgalmú csomópont építettek. Az elkerülő végszelvényénél, a 338 sz. főút és 36 sz. főút csatlakozásánál körforgalmú csomópontot létesítettek közvilágítással.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelt fontosságúnak nevezte az országhatárokat elérő útkapcsolatok fejlesztését, a térségi jelentőségű utak megépítését, és a megyei jogú városok bekapcsolását a gyorsforgalmi hálózatba. Elmondása szerint Magyarország minden közlekedésfejlesztési erőfeszítéssel azt szeretné elérni, hogy a gazdaság megerősödjön, és így a későbbiekben közvetlen európai uniós támogatások nélkül is megálljon a lábán.
Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere hozzáfűzte: „Nyíregyháza számára nemcsak közlekedési szempontból jelentős fejlemény az újabb szakasz átadása, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelten fontos, hiszen a város új iparfejlesztési területének közvetlen összeköttetését teremti meg. A beruházás jó példája annak, amikor egy város stratégiai fontosságú célja mellé a kormányzati szándék is kapcsolódik, hiszen ne feledjük, a korábbi tervekhez képest tíz évvel korábban kezdődhetett el a nyugati elkerülő út megépítése. A további cél az, hogy a következő öt évben be is fejeződjön az elkerülő megépítése, ezzel teljessé téve a város körgyűrűjét.”
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte: „Az elkerülő út az eredeti ütemtervnek megfelelően, határidőre elkészült. A kivitelezést a Duna Aszfalt Kft. – „Ke-Víz 21 Zrt.” Konzorcium végezte nettó 3.354.994.543 forint értékben. ”
Az elkerülő út építése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, 85 százalék uniós és 15 százalék hazai forrás felhasználásával valósult meg.