Az 5. sz. és a 44. sz. főút közötti közvetlen kapcsolatot biztosító 10,3 km hosszú elkerülő út megépítésével a településen jelentősen csökken a tranzitforgalom, javul a közlekedés biztonsága, mérséklődnek a környezeti ártalmak.
Az új nyomvonalon, 2x1 sávon végzett beruházás 5,2 km hosszan a 441. sz. főút – 5. sz. főút között, illetve 5,1 km hosszan a 44. sz. főút – 441. sz. főút között valósult meg. A projekt keretében a 44. sz. főúton a Mészöly Gyula úti jelzőlámpás csomópont helyett körforgalom létesült. Az elkerülő út a régi Békéscsabai u. körforgalomban történő keresztezéssel továbbhaladva a Kafka Margit utcát szintbeni csomóponttal keresztezi. A 441. sz. főút feletti részt egy körforgalommal kombinált új különszintű csomópontban éri el a Ceglédi úton. A Cegléd-Szegedi vasútvonal felett – majd a Talfája köz alatt – Vacsi köznél szintbeni csomóponttal keresztez és a Hegedüs köz alatt elhaladva éri el az 5. sz. főút különszintű csomópontját a Budai úton. Az elkerülő összesen 12,5 km hosszúságban párhuzamos és keresztező szervizút és földút hálózat kiépítéssel és kerékpárút korrekcióval épül meg.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára elmondta: „A megfelelő infrastruktúra elengedhetetlen feltétele a nagyipari vállalatok betelepülésének. Az összes Magyarországon telephelyet létesített autógyár olyan helyen építkezett, ahol előnyös volt az infrastruktúra. Ennek értelmében a legtöbb ilyen ipari vállalat a nyugati országrészt választotta, Kecskemét az egyetlen kivétel. Ezért kiemelt célunk, hogy az Alföld településeit bekössük az úthálózatba, így például Békéscsabát, Szegedet és Hódmezővásárhelyet is.”
Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A Kormány kiemelten kezeli az elkerülők létesítését. 2010-től 2015 végéig több mint 250 kilométer elkerülő épül meg, több mint 40 helyszínen, egyebek mellett a Bács-Kiskun megyei Baján és Mórahalmon is. A beruházások folytatódnak: a tavaly elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia a nagy hasznosságú eszközök közé sorolja az elkerülő utak fejlesztését. Ennek megfelelően még idén megjelennek a kivitelezési közbeszerzési kiírások Nagylak, Szabadegyháza és Várpalota elkerülőinek megépítésére.”
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere üdvözölte a fejlesztés elkészültét: „Három évtizedet vártunk erre a beruházásra. Minden kecskeméti nevében szeretném megköszönni a magyar államnak, a kormánynak, hogy előteremtette a forrásokat, azt követően pedig példás gyorsasággal elvégezte a kivitelezést. Kecskemét most olyan fejlődési szakaszban van, amelyben a közlekedési infrastruktúra bővítése elengedhetetlen. Az északi elkerülő tehermentesíti a várost, és újabb előnyhöz juttatja az itt működő vállalkozásokat.”
Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette: „Az elkerülő út megépítésével a Budapest-Békéscsaba között a jelenlegi Kecskemét déli elkerülési lehetőséghez viszonyítva közel 10 kilométerrel csökken a távolság. Az átmenő forgalom elkerülő útra áthelyeződésével a városi belső úthálózatnak használata könnyebbé válik, Kecskemét fellélegezhet a káros levegőszennyezéstől és a zajhatásoktól. A korábban a városon átvezető utakat használó gépjármű forgalom számára 10-15 perces menetidő csökkenés várható.”
Az elkerülő út építése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósult meg. A fejlesztéshez 68% uniós és 32% hazai forrást használtak fel, a kivitelezést a Duna Aszfalt Kft. végezte nettó 13,6 milliárd forint értékben.