Az 53. sz. főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítésével és szélesítésével biztonságosabbá vált az autósok és nehézgépjárművek közlekedése az országhatártól az 55. sz. főútig.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: az elmúlt években országszerte közel 850 kilométeren mentek végbe hasonló beruházások. A teljes hossz több mint tizedén, 95 kilométeren elvégzett munkálatok Bács-Kiskun megye útjainak állapotát javították.
A beruházás eredményeként a 13,2 kilométeren elvégzett 11,5 tonnás burkolaterősítés és szélesítés mellett biztonságosabbá váltak a csomópontok, korszerűsítették a buszmegállókat. Tompán két szintbeni kanyarodósávos csomópontot alakítottak ki, új körforgalmi csomópontot létesítettek az 53. sz. főút és az 5501. j. út keresztezésében. A szakaszon 10 buszöblöt felújítottak, a buszvárókat áthelyezték, Tompán két új buszöblöt építettek.
Tasó László hozzátette: „A térség ezekben a hetekben további útfejlesztések lezárását ünnepelheti: a napokban adtuk át az 55. sz. főút felújított Baja-Tataháza szakaszát, és várhatóan még ebben a hónapban elkészül a korszerűsítés Mórahalom és a szegedi elkerülő között. A forgalmi viszonyok tehát nemcsak Szabadka felé javulnak, hanem az M5 és M6 autópályák déli szakaszai, Pécs és Szeged között is színvonalasabb lesz a közúti összeköttetés.”
Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője hozzáfűzte: „Ez az út Balkán és Magyarország kapuja Szerbia felé. Az útszakasz korábbi állapotában nem a jó vendéglátó képét mutatta, mert szinte járhatatlan volt, de most felújítottuk. A fejlesztésnek köszönhetően mind a határátkelő megközelíthetősége jelentősen javult, mind a forgalom biztonsága jobb lett az úthibák megszűnésével és szélesítéssel.”
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte: „Az átadást követően biztonságosan, szélesebb útburkolaton, korszerű csomópontokon keresztül lehet eljutni az országhatárig. A fejlesztést a Duna Aszfalt Kft. határidőre befejezte, a kivitelezés értéke nettó 3,7 milliárd forint.”
A 11,5 tonnás burkolatmegerősítés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, 85 százalék uniós és 15 százalék hazai forrás felhasználásával valósult meg.