A kormány célja a kötöttpályás közlekedés erősítése, ennek érdekében európai uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket tervez a következő időszakban - mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára 2015. június 2-án, a Szabadjelzés 2015 konferencián, Gárdonyban.
Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő években komoly forrásokat fordítanak a transzeurópai hálózatok fejlesztésére, a rendelkezésre álló pénzek mintegy háromnegyede a kötöttpályás közlekedést érinti majd. Példaként említette, hogy a városokban intermodális központokat hoznak létre, az elővárosi vasútvonalakat fejlesztik, a nagyvárosokban pedig a kötöttpályás közlekedési útvonalakat korszerűsítik.
Megjegyezte, hogy Magyarország több mint 7700 kilométernyi vasútvonalának 35 százaléka a transzeurópai hálózatban van, ezzel pedig a vasúttársaságok áruszállítási részlegeinek élni kellene. Az állam kétvágányosítással és villamosítással tudja mindezt elősegíteni: a párhuzamos vágányok kiépítése rendkívül drága, de ahol indokolt, mint Esztergom térségében, ott elvégzik, míg a villamosítás olcsóbb és szintén „kívánatossá teszi a vasutat, mint ügyfelet” – fogalmazott.
Az államtitkár kiemelte, hogy a vasúti áruszállítási piac 2006 óta liberalizált, a Rail Cargo Hungary és a GYSEV Cargo a piac kétharmadát birtokolja. Hozzátette: ma már 8-10 kis vasúti társaság is működik e területen, ezért sok szabályozást kell megváltoztatni.
Reményét fejezte ki, hogy a sokszereplős piac hatékonyságjavulást, teljesítménynövekedést és akár foglalkoztatás növekedést is hozhat.
Becsey Zsolt elmondta: az e-útdíjból befolyó évi 180-200 milliárd forint bevételt rögtön elkölti az állam közlekedésre: vasútra évente 300 milliárd forint felett költ a fogyasztói árkiegészítéssel együtt, de például az M5-ös és M6-os autópályák rendelkezésre állási díjaira is nettó 84 milliárdot fizet ki. Összesen évi 700-800 milliárd forint megy közvetlenül a közlekedési szférára - fűzte hozzá.