A kormány reméli, hogy a fővárossal közös, a 4-es metróhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően tovább nő a metró utasszáma a következő években - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Becsey Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2014 tavaszán körülbelül 100 ezres utasszámmal kezdett el működni a 4-es metró, amely év végére 160 ezerre nőtt. Hozzátette: ez az utasszám idén is tartható.
Az államtitkár közölte: az év végén lezárják az ideiglenes működést a 4-es metrónál, megszülethet a metró végleges működési engedélye, ami több technikai pozitívummal jár majd. Erre példaként említette, hogy megszűnik a vezetői felügyelet a 4-es metró szerelvényein. Kiemelte, 10 perces menetidő-rövidülés valósult meg a 4-es metrónak köszönhetően, ez egyben fontos európai uniós mutató is.
Becsey Zsolt emlékeztetett arra, hogy a 4-es metró megvalósítása már az 1990-es években felmerült, Demszky Gábor főpolgármestersége alatt az egyik kiemelt fővárosi közlekedési projektté vált, 2004 és 2009 között létre is jöttek különböző típusú szerződések. A 2010-es kormányváltásra ugyanakkor egy rendezetlen helyzet alakult ki: csak 60 százalékos volt a projekt műszaki készültsége, 67 milliárd forintos hátralék halmozódott fel, és nem volt egységes finanszírozási, valamint támogatási szerződésrendszer, ráadásul közbeszerzési problémák is voltak. Utóbbi miatt "súlyos tízmilliárdos" európai uniós támogatásoktól esett el Magyarország.
A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012-re létre tudták hozni az egységes támogatási és finanszírozási szerződést, és 452 milliárd forintban maximálták a megvalósítási összeget. Ezen belül körülbelül 180 milliárd forint az európai uniós támogatás, a fennmaradó részen pedig 79-21 százalékos arányban osztozik a kormány és a főváros.
A 4-es metróhoz kapcsolódó fejlesztésekről elmondta: a kelenföldi végállomást intermodális csomóponttá szeretnék fejleszteni, ennek keretében az M1-es és M7-es autópályánál egy új csomópontot építenek ki, így javul a kelenföldi állomásrendszer megközelíthetősége.
Becsey Zsolt szólt arról is, hogy elindult Kelenföldön az autóbuszcsomópont építése, amelyhez kapcsolódóan 4 ütemben 1500 férőhelyre növelik a parkolóhelyek számát. A beruházás első felét augusztus végén adják át, a teljes beruházást pedig 2016 végéig - mondta.
Becsey Zsolt a 4-es metró két végállomására - Kelenföld és Keleti pályaudvar - vonatkozó további fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programjába (IKOP) befogadta a kormány a fővárosnak azokat az elképzeléseit, amelyek a két végállomást korszerű, és az elővárosokba is kijutó villamosrendszerekkel kötik össze. Az egyik ilyen terv, hogy az 1-es villamost elviszik az Etele térig, másrészt pedig a Keleti pályaudvartól Rákospalotáig szintén egy korszerű villamosvonalat szeretne a főváros megvalósítani, amit a kormány ugyancsak támogat. A helyettes államtitkár azonban úgy fogalmazott: a 4-es metró további meghosszabbítása jelenleg gazdaságossági és költségszámítási okokból nincs napirenden, de a 4-es metró kötöttpályás rendszerekbe való bekapcsolása erősödni fog a beruházásoknak köszönhetően.
Az IKOP-projektek mellett az úgynevezett transzeurópai folyosó projektek is beruházásokat tesznek lehetővé, amelyekben szintén érintett lesz Kelenföld: a déli összekötő híd kapacitásbővítése ennek egyik kiemelkedő fejlesztése lesz.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár a Déli pályaudvar további sorsával kapcsolatban elmondta: megvizsgálják, hogy a dél-budai vasúti közlekedési rendszer hogyan alakul, vizsgálják a Déli és a Kelenföldi pályaudvar kihasználtságát is, de ez egy hosszabb folyamat lesz. Hozzátette: nincs olyan szakmai elképzelés, ami a Déli pályaudvar teljes megszüntetéséről szólna, de középtávon a fővárossal és a MÁV-val együtt átgondolják a kapacitásokat, jelenleg szakértői előkészítések folynak.
Becsey Zsolt egy másik kérdésre elmondta: a 4-es metróhoz kapcsolódó kifizetések nagy része megtörtént, a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) zárása év végén történik, ekkor lehet majd pontosan látni a kifizetéseket, valamint, hogy húzódnak-e majd át - remélhetőleg csak kisebb tételek - 2015 utánra. A zárás hosszú idő, a meglévő költségeket lényegileg nem érinti, hiszen a beruházás, és a kivitelezések nagy része elkészült, bár vannak olyan beruházások, amelyeket csak a forgalomba helyezés után néhány évvel zárnak le pénzügyileg - mondta.
A 452 milliárd nagy részét már kifizették, jelentős visszatartott összeg nincs - tette hozzá.
A sajtótájékoztató videóanyaga teljes terjedelmében a Sajtószobából tölthető le.