A Philae-egység landolása nemzetközi, összeurópai sikertörténet, amelyben a hazai tudományos élet és vállalkozói szféra jeles képviselőinek köszönhetően kiemelkedő szerepet töltött be Magyarország is. A kormány fontosnak tartja az űrkutatás támogatását, hiszen ezzel a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek részvételét segítheti elő hasonló jelentőségű projektekben.
Az Európai Űrügynökség (ESA) huszonegy évvel ezelőtt elfogadott missziós terve vált valóra azzal, hogy a Rosetta-űrszonda leszállóegysége sikeresen landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön 2014. november 12-én. A feladat eredményes végrehajtásával a tudományos világ semmilyen más módon hozzá nem férhető, folyamatos és konkrét információkhoz jut a kis tömegű üstökösről.
A program a világ élvonalába emelte a hazai űrkutatást, hiszen a keringő egység és a földi bázis fejlesztésében közreműködő 18 ország egyike Magyarország. A magyar részvétel arányaiban még jelentősebb a mindössze 8 ország közös munkájának eredményeként megépült leszállóegység létrehozásában. A fedélzetén 10 tudományos műszert szállító Philae megalkotásához 4 hazai kutatóhely és ipari vállalkozás járult hozzá. A leszállóegység „agyát”, annak elektronikáját és szoftverét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft., energiaellátó rendszerét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportja fejlesztette. Két mérőműszer készítésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) is részt vett.
„Az iparágban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében határozott arról a kormány, hogy Magyarország immár teljes jogú tagként csatlakozzon az Európai Űrügynökséghez. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az annak keretében működő Magyar Űrkutatási Iroda a hazai űrkutató és űripari közösség partnere kíván lenni a Rosetta fedélzetén bevált eszközökhöz hasonló eredmények elérésében.
A szaktárca arra számít, hogy az ESA tagság révén a jövőben egyre gyakrabban lehet részünk efféle világra szóló sikerekben. Az ágazat hazai képviselőinek fejlesztői, beszállítói szerepvállalása a nagy nemzetközi projektekben Magyarországon tarthatja a legmagasabb szintű mérnöki tudással bíró szakembereket” – nyilatkozta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.