A Duna kiemelkedő jelentőségű az állam gazdálkodása szempontjából, hiszen számos egyelőre kevésbé kihasznált előnye ismeretes, amelyek a különböző szakmapolitikai elképzelések összehangolása útján eredményesen kamatoztathatók – mondta el Boros Anita, aki a fővédnök nemzeti fejlesztési miniszter képviseletében nyitotta meg a Nemzetközi Dunai Hajós Konferenciát.
A vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a közlekedéspolitikai, fejlesztéspolitikai, környezetvédelmi, természetvédelmi, sportinfrastruktúra-fejlesztési és nem utolsósorban vagyongazdálkodási célokat érdemes az egymást erősítő, egymásra épülő eszközök feltárásával megfogalmazni.
Nemzetgazdasági és vagyonpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű fejleménynek nevezte, hogy a korábban állami, majd magántulajdonba került hajózási gazdasági társaságok visszaszerzésével fokozódott az állam dunai hajózásban betöltött szerepe. Az állami tulajdonában lévő három hajózási társaság közül személyhajózási stratégiai szempontból megkerülhetetlen a MAHART PassNave Kft., amely a Duna teljes szakaszán a legnagyobb működő hajóparkkal rendelkező személyhajózási és kikötő-üzemeltető társaság.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmapolitikai szinten elkötelezett abban, hogy a nemzetközi hajók ne csak Budapesten, hanem vidéki városokban is kikössenek. A belvízi árufuvarozás versenyképességének erősítése érdekében számos infrastrukturális, logisztikai és kapacitásbővítő kikötőfejlesztés valósult meg a Közlekedési Operatív Program támogatásával, egyebek mellett Baján, Csepelen, Dunaújvárosban, Győr-Gönyűben és Mohácson. A MAHART PassNave Kft. saját forrásból önálló beruházásokat is megvalósít, ennek látványos példája a visegrádi és dömösi hajóállomások megújítása.
Az államtitkár kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése mellett számos árvízvédelmi beruházás is történt a Dunán, döntő részben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Ezek közül kiemelendő a Duna projekt, melynek elsődleges célja a folyó árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi veszélyeztetettség csökkentése volt. A beruházás keretében több mint 28 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával közel 200 töltéskilométer hosszon fejlesztették a magyarországi Duna-szakaszt.
A Nemzetközi Dunai Hajós Konferencia a nemzetközi folyami hajós szakma legfontosabb és legnívósabb magyarországi eseménye. A konferencia jubileumi, huszadik évében elsődlegesen a folyami hajózás témakörét dolgozzák fel a magyar és külföldi meghívottak. A konferencia első napján szó esik az egyes hajózási útvonalak szakpolitikai kezeléséről és fejlesztési lehetőségeiről, biztonságpolitikai és turisztikai kérdésekről.