A Főváros komoly és alapos tervezési munkán van túl, amelynek eredményeként a városnak egy részletesen kidolgozott, körültekintő tervrendszere született – mondta el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakra vonatkozó budapesti tervdokumentumokat ismertető sajtótájékoztatón 2014. szeptember 30-án.
A fővárosi fejlesztési tervekről szóló sajtóeseményen a fejlesztési tárca vezetője arról beszélt: a 2010-ben megkezdett út folytatására van szükség ahhoz, hogy Budapest világvárossá váljon. Beszédében kiemelte: 2010 óta a kormány és a főváros mindig egy irányba nézett.
A tárcavezető kiemelte, hogy a lezáratlan uniós finanszírozási ciklusban is vannak még tennivalók, és a minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi uniós forrás maradéktalanul hasznosuljon, és minden folyamatban lévő projekt határidőre elkészülhessen. Seszták Miklós megalapozott, realitásokra épülő koncepcióként beszélt a főváros terveiről. Úgy vélte: a főváros fejlődésének egyik csapdája az adósságállomány volt, ezért az állam 217 milliárd forintot átvállalt e terhekből.
A miniszter szólt arról, hogy a nagyvárosok életében az egyik legnagyobb kihívás a közlekedés megszervezése, értékelése szerint azonban Budapest közlekedése a világon mindenütt megállja a helyét. Öt olyan elemet sorolt, amely az élhetőbbé tételt szolgálta: a 4-es metró megépítését, az 1-es villamos meghosszabbítását, a budai fonódó villamosberuházást, a járműállomány megújítását és a P+R parkolók jelentős bővítését. Méltatta a kerékpár-útvonalak fejlesztését és a nemrégiben indult közösségi kerékpárrendszert is.
A BKV adósságállományát illetően azt mondta: a főváros és a kormány közösen keresi a megoldásokat, és ez záros határidőn belül eredményre vezet. A 3-as metró ügyében személyesen folytat konstruktív és előremutató tárgyalásokat Tarlós Istvánnal, az állam pedig kész garanciát vállalni a beruházásra.
Seszták Miklós méltatta az elővárosi közlekedés fejlesztését is, utalva a BKK-val közösen szervezett Volán-járatokra és az új elővárosi vasúti szerelvényekre.
Tarlós István főpolgármester beszédében ismertette, hogy az alapdokumentumok nagy részét a Fővárosi Közgyűlés és a nemzeti fejlesztési miniszter is jóváhagyta. Kifejtette: településfejlesztési és területfejlesztési stratégiáik is vannak. A városfejlesztési koncepció 2030-ig szól, ennek részelemei a 2020-as tervben is körvonalazódnak.
A főpolgármester szavai szerint a településfejlesztési stratégia operatív terveket is magában foglal, egyebek mellett gazdaságfejlesztési, környezeti, közlekedési, társadalmi feladatokat határoz meg, s ennek fontos fejezete a területfejlesztés, amely középtávú tematikus fejlesztési programokat is tartalmazza.
Tarlós István kitért arra is: vannak konkrét rövid távú fejlesztési tervek, amelyek nem az alapdokumentumok részei, ilyen például a hármas metró felújítása, valamint a margitszigeti és állatkerti projektek.
A miniszter teljes beszéde elérhető a Sajtószobában.