Az Európai Bizottság február közepén elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével elkészült mindkét magyar Operatív Programot. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) összesen több mint 2000 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el 2014 és 2020 között.

Az 1032 milliárd forint uniós forrást mozgósító Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program egyebek mellett az országhatár és a megyeközpontok bekötéséhez szükséges, még hiányzó útszakaszok megépítését, a vasútvonalak villamosítását, szűk keresztmetszeteinek felszámolását, a lassújelek megszüntetését, elővárosi motorvonatok és helyi buszok beszerzését, személyszállítási csomópontok és átszállási kapcsolatok kialakítását támogatja majd.

A fejlesztéseknek köszönhetően az ország minden részében javul a nagyvárosok, kiemelt gazdasági térségek közúti elérhetősége. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala nő, érezhetően csökken az utazási idő a magyar vasúthálózaton. Az IKOP része a korábban megkezdett, szakaszokra bontott projektek folytatásának megvalósítása és újabb beruházások előkészítésének támogatása is. A nemzetközi közúti, vasúti és vízi törzshálózati folyosók hazai elemeinek fejlesztéséhez további mintegy 400 milliárd forinttal járulhat hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF).

A 997 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásai döntően ár-, belvíz- és katasztrófavédelemre, ivóvíz- és szennyvízkezelési célok megvalósítására, a hulladékártalmatlanítás- és hasznosítás rendszereinek fejlesztésére, természetvédelmi célú beruházásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására és épületenergetikai korszerűsítésekre fordíthatók.

A KEHOP fejlesztéseinek eredményeként Magyarország eleget tesz az ivóvíz és szennyvíz területen előírt uniós derogációs követelményeknek, csaknem 1,1 millió, árvízi kockázatoknak kitett területen élő állampolgár személyi- és vagyonbiztonsága javul. A beruházások nyomán jelentősen nő a háztartási hulladékokat elkülönítetten gyűjtők száma. A 2014-2020-as időszak újdonságaként az uniós források felhasználhatóak lesznek lakóépületek energetikai célú korszerűsítésére is. Az energiahatékonysági beruházások megrendelést biztosítanak a hazai építő- és gépiparnak, végrehajtásukkal mérséklődik a hazai energiafogyasztás, tovább csökkenek a családok rezsiterhei.

Magyarország a két operatív programban a hazai önrésszel együtt közel 2400 milliárd forintot fordíthat közlekedési, környezeti és energiahatékonysági beruházásokra a következő években.