Kellő rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára a dekarbonizációs intézkedések megválasztásához, figyelembe véve az eltérő gazdasági hátteret és az energiamixet – mondta Hevesi Zoltán Ajtony helyettes államtitkár az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén 2015. március 6-án, Brüsszelben.
Az Európai Bizottság 2015. február 25-én jelentette meg a „Párizsi Jegyzőkönyv – terv a globális klímaváltozás 2020 utáni kezelésére” című közleményét, az energiaunióról szóló közleménnyel egy időben. A közlemény tartalmazza az Unió 2015-ös globális, jogilag kötelező klíma-megállapodással kapcsolatos elvárásait és részletesebb magyarázatot ad az EU kibocsátás-csökkentési céljáról. A tanácsi ülésen a tagállamok képviselői megvitatták a Párizsi Jegyzőkönyv megállapításait és elfogadták a tervezett Európai Uniós tagállami nemzeti hozzájárulásokról (INDC) szóló beadványt. Az ülés további napirendi pontja az előretekintő klímapolitikát folytató energiaunió megvalósításával kapcsolatos véleménycserének biztosított lehetőséget.
Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára felszólalásában jelezte: Magyarország álláspontja szerint minden alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát, így az atomenergiát is támogatni kell.
A Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával és Bulgáriával. Egyeztették a Párizsi Jegyzőkönyvvel és a tagállami nemzeti hozzájárulásokról szóló beadvány-tervezettel kapcsolatos álláspontjaikat az összehangolt érdekképviselet jegyében.