Az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni fellépés közös, nemzeti érdek, melynek kulcsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló egységes szempontrendszer kialakítása, beépítése az ágazati és területi tervezési, döntési és végrehajtási mechanizmusokba.
E célokat hivatott szolgálni a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amelynek tervezetét a kormány 2015. május 20-i ülésén fogadta el.
Magyarország klímaváltozással szembeni sérülékenysége európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető, ezért rendkívül fontos az éghajlatváltozás hatásaihoz időben és tervezetten alkalmazkodni – mondta Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. – Ennek érdekében hazánk a közös, de megosztott felelősség elve és a nemzeti érdekek következetes érvényesítése mellett, kötelezettségeinek eleget téve részt vesz az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, a szén-dioxid elnyelésének fokozását célzó nemzetközi és uniós klímavédelmi folyamatokban.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia átfogó céljai között szerepel az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme. Fontos a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek alapja az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása és az ehhez elengedhetetlenül fontos életmódváltás, szemléletformálás.
Szabó Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben alaposan meg kell vizsgálni az édesvíztározók létesítésének kérdését, az életminőség javítása szempontjából elengedhetetlen erdősítési feladatokat, az építésügyi előírások felülvizsgálata révén az élhető városi zöldterületek kialakítását, és a nagy állóvizek, így a Balaton vízháztartásának kérdéseit. A kapcsolódó intézkedéseket a stratégia cselekvési terve részletezi majd.
A stratégia részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amely kijelöli a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ágazati cselekvési feladatait, továbbá a Hazai Dekarbonizációs Útiterv, amely 2050-ig meghatározza az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés lehetséges irányait.