Hazánk nem tartja elfogadhatónak azt a gyakorlatot, amely alapján rövid időszak alatt már második alkalommal írják felül az Európai Tanács politikai iránymutatását.
Magyarország a korai teljesítések elismerése és a megújuló energiaforrások alkalmazásából származó fosszilisenergia-megtakarítás megfelelő beszámítása mellett elfogadott volna akár 30 százalékos indikatív EU-s célt is, ugyanakkor nem támogatta az Európai Tanács politikai iránymutatásától való eltérést.
A 2017. június 26-i luxembourgi ülésen az energiaügyi miniszterek tanácsa több közép-kelet európai tagállam tiltakozása ellenére elfogadta a Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági szabályozására vonatkozó alapvető keretet (ún. általános megközelítést), ami megnyitja az utat az észt elnökség számára az Európai Parlamenttel való tárgyalások megkezdésére.
Magyarország egyetért azzal, hogy az energia-megtakarítások növelése hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentéséhez és az energiabiztonság javításához, viszont kulcsfontosságú, hogy a tagállamok számára megfelelő rugalmasságot biztosítsanak a cél teljesítésére és a költséghatékony eszközök megválasztására.
Aradszki András a magyar delegáció vezetőjeként hozzászólásában kifejtette: a 2020 utáni EU-s energiahatékonysági támogatási és finanszírozási programterv megléte előfeltétele annak, hogy az Európai Tanács által elfogadott 27%-os uniós energiahatékonysági célnál magasabb célkitűzést el tudjunk fogadni. Ugyanakkor az Európai Tanács által 2014-ben elfogadott politikai iránymutatástól nem lehet eltérni – húzta alá az államtitkár. Ennek értelmében az állam és kormányfők olyan indikatív (azaz nem kötelező jellegű) célt tűztek ki 2030-ra, amely megfelelő lehetőséget biztosított a jelenlegi 2020-as indikatív keret folytatására. Németország és Franciaország olyan közös javaslatot terjesztett elő, amely érdemben megváltoztatja az Európai Tanács 2014-es politikai iránymutatását. Emiatt Magyarország a francia-német javaslatot nem tudta elfogadni.
A végső felhasználóknál elérendő, 2030-ig kiterjesztendő, éves energiahatékonysági célérték esetében Aradszki András fontosnak nevezte, hogy a tagállamok gazdasági és társadalmi körülményeiknek megfelelően választhassák meg a leginkább költséghatékony intézkedéseket. A vonatkozó irányelv tanácsülésen elfogadott módosítása szerint az EU-s 1,5 százalékos éves célérték a 2026-2030 közötti időszakban 1 százalékra csökkenthető, amennyiben a 2024-ben esedékes felülvizsgálat megállapítja, hogy a közösségi energiahatékonysági célok teljesítése megfelelő ütemben halad.
A tanács általános megközelítést fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv módosításáról, amelynek célja az épületek felújításának támogatása az európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél megvalósítása érdekében. Az új jogszabályi keret előmozdítja az elektromos járművek részére alkalmas töltőinfrastruktúra kiépítését az épületekben, továbbá egyszerűsíti az irányelv fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat a tagállamok számára hosszú távú felújítási stratégiák kialakítását irányozza elő, megerősíti az energiahatékonyságra vonatkozó szakpolitika és a finanszírozás közötti kapcsolatot, valamint továbbfejleszti az épületek energiahatékonyságát ellenőrző dokumentációs rendszereket.