A megújuló energiaforrások megfelelő integrálásához jelentős fejlesztésekre van szükség műszaki, szabályozási és piactervezési oldalról is – hívta fel a figyelmet Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár a 2. Közép-Kelet-Európai Energiapolitikai Fórumon, 2017. május 30-án, Budapesten.
A helyettes államtitkár vitaindító beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány a szabályozandó szakterületek összetett igényeit együttesen figyelembevevő, végrehajtható szabályok kidolgozásában érdekelt, amelyek a villamosenergia-piac előtt álló kihívásokat újak létrehozása nélkül képesek kezelni. Az európai energiarendszer a karbonszegény gazdaságba való átmenet során, és különösen az ellátásbiztonság fokozása érdekében kétségkívül fejlesztésre szorul. Az indokolt strukturális változások európai szintű megoldásainak elfogadásakor azonban mindvégig tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági és társadalmi jellemzőire. A szubszidiaritás és az arányosság elveinek érvényesülése mellett semmilyen körülmények között nem engedhető meg az ellátás biztonságát garantáló nemzeti kompetenciák és hatáskörök szűkítése – húzta alá Kádár Andrea. Hozzátette, e fontos elvárásoknak az Európai Bizottság „Tiszta energiát minden európainak” javaslatcsomagjában foglalt számos tervezett rendelkezés egyértelműen ellentmond.
Magyarország nem ért egyet a szabályozott végfelhasználói villamosenergia-árak és az energiamix meghatározása tagállami jogának korlátozásával, ahogy a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó döntések uniós szintre átruházásával és a regionális operatív központok létrehozásával sem – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A villamosenergia-ellátás biztonsága kapcsán jelezte: hibás megközelítés kizárólag a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztésére fókuszálni, és közben a felhasználói igényeket garantáló ellátásbiztonság prioritását alárendelni a piaci érdekeknek. Kádár Andrea kiemelte: kulcsfontosságú, hogy Magyarországnak továbbra is jogában álljon szabályozott árakat alkalmaznia annak érdekében, hogy fenntartható módon biztosíthasson megfizethető árú energiát a magyar családoknak. Beszédében azzal érvelt, hogy mostanáig sem a liberalizált energiapiac, sem pedig a szabályozott árak fokozatos megszűntetése nem vezetett sehol a piaci verseny fokozódásához, és nem eredményezte az energiaárak automatikus csökkenését sem.
Kádár Andrea a megújuló energiaforrásokra kitérve emlékeztetett: arányuk a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül közel 14,5 százalék volt 2015-ben. Ezzel Magyarország már két éve meghaladta a 2020-ra előírt 13 százalékot, és kis híján elérte az önként vállalt 14,65 százalékos célt is. A változékony termelés miatt a megújulók integrálása még magasabb szintű regionális együttműködést igényel, amelyben fontos szerep jut az átviteli hálózatok rendszerüzemeltetőinek és a határkeresztezővezeték-összeköttetések fejlesztésének - mondta. A megvalósított projektek hozzájárulnak a közép-európai országok energiatermelésének és fogyasztási szükségleteinek hatékonyabb kiegyensúlyozásához, javítva ezzel rendszer- és ellátásbiztonságukat.
A helyettes államtitkár közölte: az elért eredményekre figyelemmel Magyarország egyetért a nemzeti rendszerirányítók közötti együttműködés javasolt fokozásával. Döntési jogköreik átruházása ugyanakkor csökkentené a tagállamok mozgásterét, és szűkítené eszköztárukat az ellátásbiztonság garantálásában. A létrehozandó regionális és uniós szintű rendszerirányítókkal elképzelt új együttműködési keret ezért szükségtelen, annak tervezett működtetési struktúrája, feladat- és hatáskörei nem elfogadhatóak. A regionális villamosenergia-rendszerek összehangoltabb és biztonságos működése a közvetlen beavatkozás helyett hatékonyabban segíthető egy támogató-ösztönző környezettel – összegzett a Kádár Andrea.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), az Európai Bizottság és a REKK Alapítvány közös szervezésében második alkalommal megrendezett fórumon az érintett szabályozó hatóságok és cégek képviselői az integráció regionális kérdéseiről folytattak részletes eszmecserét.