A hazai ellátásbiztonság szempontjából elsődleges jelentősége van a Magyarországon megtermelt villamos energiának, ezért kormányzati cél a villamosenergia-import féken tartása – mondta Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a Hungarian Energy Investors Forum 2016 konferencián 2016. március 3-án, Budapesten.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös előrejelzések szerint a következő 15 évben a nettó villamosenergia-igény átlagosan 1 százalékkal nő. Mivel a villamos energia csúcsterhelés évente közel 70 MW-tal emelkedik, e téren nem várható erőteljes elmozdulás. A hazai villamosenergia-rendszer kieső kapacitásai mellett azonban hátráltató tényező a termelők számára kedvezőtlen piaci környezet és az import villamos energiával szembeni versenyképtelenség. A behozatal további növekedése helyett a jelenlegi erőműpark környezetszennyező, kiöregedő elemeit új hazai beruházások megvalósításával szükséges pótolni.
A nukleáris energiatermelés jelentőségét hangsúlyozva Kádár Andrea elmondta: ez az egyik legolcsóbb, alacsony szén-dioxid-intenzitású technológia, amely hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez is. Magyarországon a villamos energia több mint fele nukleáris energiából származik. Az atomenergia földgáz- és olajalapú energiatermelés kiváltását is szolgáló alkalmazása a hazai ellátásbiztonság fő pillére. A versenyképességi szempontok és a klímavédelmi célkitűzések elérése mellett a nukleáris technológia jövője mellett szól az innovációs képesség is. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a magyar és orosz szakemberek által kifejlesztett, új típusú nukleáris üzemanyagnak köszönhetően 2015-ben megkezdődött a Paksi Atomerőmű fokozatos átállása 12 hónaposról 15 hónapos üzemeltetési ciklusokra.
Kádár Andrea kiemelte, hogy fokozatosan nő az érdeklődés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által meghirdetett bányászati tenderek iránt. A hazai koncessziók eredményessége azért is jelentős siker, mert a nemzetközi piacokon kialakult alacsony szénhidrogén-árak miatt az olaj- és gázipar vállalatok visszafogták kutatásra-termelésre fordított beruházási költségeiket. A helyettes államtitkár kedvező fejleményként értékelte, hogy a magyarországi kutatási piacot már új belépők is megtalálták. A koncessziós tenderek eredményeként összesen nettó 6,4 milliárd forint koncessziós díj folyt be a központi költségvetésbe, a nyertes bányavállalkozók összesen közel 35 milliárd forint értékben valósítanak meg beruházásokat – húzta alá.