A Nemzetgazdasági Minisztérium tizedik alkalommal rendezte meg az idén Kettős a kihívás: a versenyképességi operatív programok zárása és indítása címet viselő két napos nemzetközi konferenciát.
A rendezvény célja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői számára a jövőre nézve fontos tapasztalatok és jó gyakorlatok fóruma legyen. Az eseményt Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Erich Unterwurzacher, a brüsszeli Regionális Politikai Főigazgatóság igazgatója és Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár nyitotta meg.
Az április 23-24-én, Budapesten rendezett konferencia a 2015 év kettős kihívását helyezte a középpontba, hisz idén a 2007-14-es időszak operatív programjainak zárása mellett elindul a 2014-20-as, új uniós költségvetési ciklus minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programjának végrehajtásával.
Rákossy Balázs beszédében az elmúlt időszakot összefoglalva bemutatta mik voltak a Magyar Kormány legfontosabb céljai 2010-ben, amikor átvette a kormányzást, és milyen intézkedésekkel jutottal el oda, hogy Magyarország az unió leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága lett.
„2013 óta jól látni, hogy gazdaságunk fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, 2014-ben pedig a növekedés üteme már elérte a 3,6 százalékot. Mindez azért is fontos, mert ilyen dinamikus bővülésre utoljára a válság előtt volt példa. Mindez nemcsak az előzetes várakozásokat haladta meg, hanem az Európai Unió átlagát is; így Magyarország az Unió leggyorsabban fejlődő államai közé lépett és bruttó hazai termékünk elérte a válság előtti szintet.” – mondta az Államtitkár.
„Több év kormányzati munkájával sikerült megvalósítanunk a pénzügyi és költségvetési stabilitást is, tartjuk a 3% alatti költségvetési hiányt és elértük az államadósság csökkenését is. A Kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is elismerik.” – hangsúlyozta.
Az uniós forrásokról szólva Rákossy Balázs elmondta: a Magyar Kormány mint befektetéssel bánik a fejlesztési forrásokkal, a középpontban pedig a hazai vállalkozások fejlesztése és növekedésük elősegítése, a munkahelyteremtés és a magyar ipar fejlesztése áll. Az uniós források hatékony, egy irányba ható felhasználása nyomán olyan számszerűsíthető eredményeket szeretne elérni 2020-ig a kormány, mint a teljes foglakoztatás, az ipar GDP-hez való hozzájárulásának a jelenlegi 20%-ról 30% fölé emelkedése, vagy például, hogy a jelenlegi 4,7%-ról 19%-ra emelkedjen kis- és középvállalkozások exportárbevételének aránya.
Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára emlékeztetett arra köszöntőjében, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.
A konferenciára Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Bulgáriából, Litvániából, Horvátországból, Németországból, Magyarországról és az Európai Bizottságból látogattak el a szakértők. Az eseményen többek között minisztériumok, közreműködő szervezetek, irányító hatóságok, érdekképviseletek, követségek, egyetemek vezető tisztségviselői vettek részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat.
A rendezvény első napján a külföldi előadók számoltak be saját országuk jelenlegi gazdaságfejlesztési programjairól, és a pénzügyi zárás szempontjából végéhez közeledő 2007-13-as időszakról. A második napon négy fő témában lesznek előadások. A Versenyképességi Operatív Programokat illetően szó lesz azok szerepéről a térségi különbségek mérséklésében, a 2014-2020-as tervezési időszakról, az ebben a ciklusban tervezett pénzügyi eszközökről, és a pályázatkezelést érintő auditálás kockázatairól is.
A konferencián elhangzott előadások anyagai csatolva olvashatóak.