1 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a „KKV szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – jelentette be Rákossy Balázs.
Hozzátette: Magyarország Kormányának célja a Budapesti Értéktőzsde Zrt. együttműködésével a kis- és középvállalkozások pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelése, nemzetközi hálózatosodásuk elősegítése, nemzetközi piacokon történő megjelenése, továbbá tőzsdei jelenlétének erősítése.
A fejlett tőkepiac és tőzsde az egyik alappillére a versenyképes, innovatív gazdaságnak. Egy jól működő tőzsde elősegíti a részvény- és kötvényági finanszírozást, ami különösen a hitelezés lassulása idején, a banki hitelezésből kiszoruló vállalatok számára nagy jelentőségű. – hangsúlyozta az államtitkár.
Az állam számos formában tud hozzájárulni a tőzsde fejlesztéséhez, különösen fontos ezek közül a piacbarát szabályozói környezet kialakítása, és az európai uniós források tőzsdefejlesztési felhasználása is.
A most meghirdetett program keretében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által végzendő fejlesztés célja – a nemzetközi gyakorlat alapján – egy európai képzési, mentoring szolgáltatásokat nyújtó együttműködés elindítása és közvetítése a célcsoport vállalkozások számára.
A nemzetközi együttműködésben résztvevő cégek olyan komplex képzési/mentor programban vehetnek részt, melynek keretében a legfelkészültebb tanácsadóktól szerezhetnek új ismereteket és bővíthetik a kapcsolati hálójukat.
A program lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a legkedvezőbb finanszírozási formát megtalálják: legyen az hitel- vagy tőkeági forrásbevonás, akár a BÉT-en keresztüli forrásbevonás.
A pénzügyi válságot követően a magyar részvénypiac nem tudott még új erőre kapni, régiós szinten a legnagyobb mértékben, közel 70%-kal esett vissza a forgalom, emellett a magyar lakosság és a hazai intézményi befektetők előtt is kevésbé ismert, így alacsony a BÉT-re bevezetett részvények aránya, ezért fontos a tőzsdei piac megerősítése.
A most megjelent felhívás része annak az átfogó tőzsdefejlesztési programnak, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.
A hazai tőzsde fejlesztése fontos nemzetgazdasági cél, ezért támogatandó egy Tőzsdefejlesztési Alap elindítása. Kormányhatározat alapján az alap 20 Mrd Ft-os keretösszeggel jön létre a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pénzügyi eszközök visszaforgó forrásaiból. Célcsoportként tőzsdei bevezetés előtt álló vállalkozások fejlesztését határozza meg. Az alapkezelő által biztosított klasszikus támogató, tanácsadó szerepkört jól kiegészíti a BÉT stratégiai céljaihoz illeszkedő ELITE program, mely egy speciális, magas szakmai színvonalon működő tanácsadói hálózat bevonásával nyújt célzott képzéseket nem csak a növekedési szakaszban lévő vállalkozásoknak. - mondta Rákossy Balázs.
Az államtitkár emlékeztetett: A kis- és középvállalatok forráshoz segítése a tőkepiacokon keresztül európai és globális szinten is a gazdaságpolitika középpontjában van. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2015-ben megalkotta a Tőkepiaci Unió koncepcióját, melynek fő célkitűzése a foglalkoztatottság és az innováció támogatása a tőkepiac fejlesztésén keresztül. A tőkepiacok továbbá támogathatják a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak hatékony elosztását. A GINOP forrásaival a hazai tőzsde gazdasági szerepe megerősíthető, így 2020-ra reális esély van egy hatékonyan működő, fejlett magyar tőkepiac felépítésére.
A sikeres részvénybevezetésekhez fontos olyan vállalatok tőzsdére lépése, melyek megfelelnek a befektetői bizalom erősítését célzó magas minőségi követelményeknek, stabil teljesítményt nyújtanak, jelentős növekedési potenciált biztosító üzleti stratégiával rendelkeznek és ezáltal komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számot.
A kiemelt program két részből áll, amelyek eljárásrendjükben és az alkalmazott támogatási jogcím alapján különböznek egymástól. Az első projektelem révén a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló képzési programban résztvevő kkv-k támogatása, a második projektelem keretében a kkv-k tőzsdei felkészülését, bevezetését támogató program jön létre.