A bankrendszer és a kormányzat közös érdeke a fenntartható, kiszámítható gazdasági növekedés, a szektor növekedési periódusban van, bőséges likviditással és megfelelő tőkeerővel rendelkezik ahhoz, hogy a további gazdasági növekedést szolgálja - hangsúlyozták a Magyar Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencia előadói pénteken Budapesten.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy van még tér a hitelezés bővülésére, de a bankszektor jövője a digitalizációtól is függ. Kiemelte: az elmúlt 30 év nagy tanulsága, hogy megfelelő szabályozás, kellő óvatosság és megalapozott szaktudás kell ahhoz, hogy a bankrendszer megfelelően, biztonságosan működjön. A bankok szerinte állni tudják majd a versenyt a fintech cégekkel a jövőben, mert nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságos működésre, és az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartásra.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30 évben a magyarországi bankok tulajdonosai mintegy 5000 milliárd forintot vesztettek befektetésükön a nemzetközi sztenderdek alapján elvárhatóhoz képest, ebből a pénzintézeti szektort terhelő speciális adók 2400 milliárdot jelentettek. Csányi Sándor élesen kritizálta a 2002 és 2008 közötti gazdaságpolitikát az elhibázott lakossági devizahitelezés bevezetéséért, amelynek engedélyezéséért, elterjedéséért a bankfelügyeletet és az MNB akkori vezetését hibáztatta.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: az erős és a fejlődéssel lépést tartó pénzügyi szektor fontos szereplője Magyarország gazdasági előrejutásának. Kijelentette: ma a magyar gazdaság az ország újkori történetének legjobb állapotában van, ez a teljesítmény nem valósulhatott volna meg a bankszövetség nélkül. Magyarországon kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek közötti dialógus rendszere, amelyben a bankszövetségnek kiemelt szerepe van - hangsúlyozta, hozzátéve: megfelelő társai egymásnak azon az úton, ami Magyarország gazdaságának további fejlődését, és a magyar lakosság boldogulását jelenti.
A tavalyi csúcsévet követően idén lassulni fog ugyan a reálgazdasági növekedés, a pénzügyi ciklus azonban emelkedő szakaszban van, így a hitelezés dinamikus maradhat - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Hozzátette: a fellendülő magyarországi hitelezés ellenére nincs jele a túlfűtöttségnek, a magyar hitel/GDP ráta továbbra is alacsony. A lakossági fogyasztás és beruházások GDP-növelő tényezővé váltak, a háztartások adóssága drasztikusan csökkent 2017-ig. Az elmúlt években hitelfelvevővé kezd válni a lakosság, miközben a GDP-arányos nettó pénzügyi pozíciója javul.
Patai Mihály szerint a magyar lakosság egyre stabilabb piaca a bankrendszernek, a vállalati hitelezésben pedig az uniós pénz, a magyar hitel, a külföldi hitel és az államháztartás egy irányba erősít, a beruházások felé. Rámutatott: a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A svájci frank konverziót az elnök az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani, hozzátéve: ez újra rendbe hozta a magyar bankrendszer reputációját a fogyasztók és a társadalom előtt, rendbe hozta a kapcsolatrendszerét az MNB-vel és a kormánnyal.
Patai Mihály rámutatott: véget ért a magyar gazdaságtörténetnek az a szakasza amikor az uniós pénz volt az "emeltyűje" vállalati beruházásoknak. Az utóbbi három évben kialakult az egészséges arány a beruházások finanszírozásában. Látni kell azt is, hogy a magyar vállalati hiteléhség több mint 60 százalékát nem magyar bankrendszer elégíti ki, ez az elmúlt 20 évben nem változott a magyar multinacionális vállalatok dominanciája miatt, és nem is fog a következő 10-20 évben - vélekedett. Növekedési periódusban van a bankrendszer, likviditás van, tőke van, nincs más feladat, mint a gazdasági növekedést szolgálni, ami mindannyiunk közös érdeke - összegezte Patai Mihály.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a gazdaság bővülésének idején a jegybank a fenntartható, kiszámítható növekedésre helyezi a hangsúlyt. Közölte, hogy a jegybank számításai szerint a magyar gazdaság tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos bővüléséből a vállalati hitelezés növekedése 2,8 százalékot jelentett. Kiemelte: a bankrendszer felügyelete szempontjából fontos volt, hogy a korábban önálló pénzügyi felügyeletet beolvasztották a jegybankba, ezzel hatékonyabbá vált a hazai bankrendszer folyamatainak ellenőrzése