Megközelítőleg 1300 milliárd forint forrás áll a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció rendelkezésére 2020-ig - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn Pécsett.
Rákossy Balázs erről a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megrendezett eseményen beszélt, amelyen a felsőoktatási intézmény öt - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 4,5 milliárd forint értékben finanszírozott - fejlesztésének projektnyitóját tartották.
A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban a K+F+I célokra több mint 750 milliárd forint uniós és kormányzati társfinanszírozású forrás, valamint emellett 500 milliárdos költségvetési forrás áll rendelkezésre - részletezte.
A kormány 2013-ban elfogadott K+F+I stratégiáját felidézve Rákossy Balázs fontos célnak nevezte, hogy évről évre nagyobb összegeket fordítsanak támogatásra: 2020-ig 1,8 százalékos, 2030-ig pedig 3 százalékos legyen e terület GDP-arányos támogatása. Az orvos- és élettudományokat fokozottan támogatják a következő időszakban - jegyezte meg.
A PTE teljesítményét méltatva szólt arról is, hogy a 21. század kihívásai és az azoknak való megfelelés - köztük a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció - teljesen át fogja alakítani a tudományok, az ipar és az alkalmazott tudományok szerepét. "Azt várjuk a támogatásoktól, hogy a mindennapi életünkben is megtérülő eredményeik legyenek" - hangoztatta a PTE-n indult projektekre utalva.
Bódis József rektor a Szentágothai János Kutatóközpontban (SZJK) rendezett eseményen a PTE feladatának nevezte, hogy az elnyert pályázatokból "a lehető legtöbb eredményt" hozzák ki, hangsúlyozta azt is, hogy az SZJK-nak önálló kutatási központtá kell válnia.
A rektor az MTI érdeklődésére a projektekről elmondta: azok között található a sporttudomány területén a mozgásszervi problémák prevenciója, a parasport fejlesztési lehetőségei, speciális emberi sejtek funkciójának, illetve genomjának analizálása, az egészség, illetve a sportteljesítmény diagnosztikai célú vizsgálatai, illetve egy az ideg- és agytudományokra fókuszáló úgynevezett nano-bioimaging, azaz nagy idő és térbeli felbontású képalkotó vizsgálatok fejlesztése és alkalmazása is.