Magyarország és Lengyelország OECD csatlakozásának huszadik évfordulója alkalmából Szlovéniában rendeztek szemináriumot a visegrádi országok részvételével. A Ljubljanában megtartott panelbeszélgetés keretében a V4-országok és Szlovénia OECD-politikáért felelős vezetői értékelték az OECD-tagság tapasztalatait. Magyarországot a megbeszélésen Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, hazánk korábbi OECD nagykövete képviselte.
A V4 országok egyöntetűen úgy látják: az 1990-es években lezajlott OECD-csatlakozási folyamat, majd korai tagságuk jelentős mértékben előkészítette országaik NATO, de különösen az EU-hoz való csatlakozását. Az OECD annak idején szelektív politikát folytatott: a gazdasági és politikai átalakulásban legelőrébb tartó országokkal kezdett csatlakozási tárgyalásokat az 1990- es évek elején. Így vált 1995-ben Csehország, 1996-ban Magyarország és Lengyelország is teljes jogú OECD-tagállammá, majd 2000-ben Szlovákia következett. Szlovénia más sorrendet választott: 2010-ben már EU-tagként csatlakozott a szervezethez.
Balogh László kiemelte: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a rendszerváltozást követően országaik egy olyan értékközösséghez csatlakoztak a szigorú felvételi kritériumok teljesítését követően, ahol a piacgazdaság, a parlamenti demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása jelenti a közös értékeket. Az OECD volt az első euro-atlanti szervezet, amely ezzel elismerte a visegrádiaknál zajló politikai és gazdasági átalakulás visszafordíthatatlanságát, amely a 90-es évek közepén nagy jelentőségű jelzés volt a piacok és a nagypolitika számára is.
A helyettes államtitkár szerint az elmúlt években az OECD számos területen nyújtott szakpolitikai segítséget az egyes országoknak, például a közigazgatás hatékonyságának erősítése, vagy éppen a pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló nemzeti stratégia kialakításában. A szervezet legnagyobb érdeme mégis az, hogy az OECD összegyűjti, elemzi és bemutatja a fejlett világban fellelhető legjobb szakpolitikai gyakorlatokat, és a tagállamok ezeket egymással megosztva saját munkájukban is felhasználhatják. A nemzetközi szervezet a gazdaságpolitikában jelentkező kihívásokra igyekszik olyan újszerű válaszokat találni, amelyeket a tagállamok megvitathatnak és beépíthetnek saját gazdaságpolitikai eszköztárukba.
A résztvevők szót váltottak a szervezet jövőjével kapcsolatos kérdésekről és egyetértettek abban is, hogy ezt a fajta konzultációt a jövőben is érdemes folytatni, így jövőre várhatóan újabb hasonló eszmecserére kerül sor a V4-országok és Szlovénia részvételével.