2016 második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánkban a GDP, ezzel az EU-ban is kimagasló, negyedéves alapon a második leggyorsabb eredményt elérve. Annak ellenére, hogy a Magyarországra érkező uniós források a második negyedévben is alacsonyabb szinten maradtak a vártnál, a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is bíztató jeleket mutat. Magyarország GDP-je jelenleg több mint 10 százalékkal haladja meg a 2010-es év eleji szintet.

2016 első felében összességében 1,9 százalékos volt a növekedés üteme, melyhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy április és június között szinte minden szektor jól teljesített.

Az ipari termelés 3,9 %-kal bővült az előző negyedévhez képest, és a mezőgazdaságban a belvíz-, a vihar- és a fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik. Az ágazat termelése 13,4 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, amelyben nagy szerepe van annak, hogy kukoricából ősszel mintegy 8 millió tonna betakarítása várható, szemben a tavalyi 6,5 millió tonnával.

A szolgáltatási szektorban is komoly növekedés mutatható ki, melynek egyik oka, hogy a lakosság egyre többet keres: az első félévben 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A reálbér emelkedés keresletélénkítő hatása a kiskereskedelmi és turisztikai ágazatok majd 8 százalékos bővülésében is tetten érhető. Mindennek köszönhetően tizenhárom éves rekord-bővülés dőlt meg a fogyasztásban: 2003 óta nem látott mértékű, 5,1 százalékos növekedést mutatott a háztartások fogyasztási kiadásának változása. A háttérben a kiugró bérdinamika mellett a nulla közeli inflációs környezet, és a második negyedévben mért, jelentős, éves alapon mintegy 140 ezer fővel bővülő foglalkoztatás áll.

A fogyasztás mellett a nettó export is érdemben élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével.