Az előzetes adatnál is gyorsabban, 3,9 százalékkal bővült a GDP Magyarországon a harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. A gyorsuló növekedéshez - a kedvezőtlen időjárással szembesülő mezőgazdaságot leszámítva - minden szektor teljesítménye hozzájárult.
Ez a tény is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság fejlődése széles bázison nyugszik. Emellett a növekedés egészséges szerkezetét és fenntarthatóságát az is alátámasztja, hogy a szektorok és ennek köszönhetően Magyarország pénzügyi pozíciói szilárdak, a dinamikus bővülést- szemben a 2010-et megelőző évek gazdaságpolitikájával - az adósság csökkenése mellett sikerült elérni. További kedvező folyamat, hogy miközben a most megjelent adatok szerint a GDP erősödéséhez a beruházások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, ez egyben a megvalósult kapacitásbővítések eredményeképp - a tartósan bővülő fogyasztás mellett - az elkövetkező időszakok növekedési bázisát is megteremti. A szezonális és naptárhatást kiszűrve 4,1 százalékkal nőtt a GDP.
A beruházások növekedését a lakásépítéseket ösztönző otthonteremtési program, az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása és a nagyvállalati kapacitásbővítések is támogatták. A fogyasztás is erősödött, ami elsősorban a hatéves adó- és bérmegállapodás növekedésserkentő hatásával magyarázható. Termelési oldalon legnagyobb mértékben - többek között az élénk belső keresletnek, turizmusnak, ingatlanpiacnak köszönhetően - a piaci szolgáltatások támogatták a növekedést, de a termelő ágazatok is pozitívan járultak hozzá a bővüléshez. Az ipari termelés gyorsuló növekedési ütemének (+3,7%) hátterében többek között a közelmúltban végrehajtott kapacitásbővítések állnak. Az építőipar felfutása is folytatódott a negyedévben, a lakásépítések jelentős mértékben, 52%-kal bővültek az év első kilenc hónapjában, köszönhetően az Otthonteremtési Programnak.
A harmadik negyedévben az Európai Unió gazdasága éves alapon átlagosan 2,5%-kal növekedett szezonálisan és naptárhatással igazítva az Eurostat adatai alapján. Így a magyar gazdaság – 4,1%-os szezonálisan és naptárhatással igazított – bővülése továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot, hazánk felzárkózása jelentősen gyorsult a fejlettebb tagállamokhoz.
Az utolsó negyedévben a növekedés gyorsulásával számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, amit az október havi kiskereskedelmi adatok is megerősítenek.