A nemzeti kormány az adócsökkentések politikáját választotta, s az alacsonyabb közterhek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy nő a gazdaság, a foglalkoztatás és a bérek is – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Elmondta azt is, hogy mi változott a valutaalap és hazánk viszonyában, és miért nehéz Európai Uniós szinten is szabályozni a kriptovalutákat.

–  Az új kormány felállásával a Nemzetgazdasági Minisztériumból Pénzügyminisztérium lett. Hogyan zajlott az átalakulás?

–  Ez a változás azt jelenti a gyakorlatban, hogy az a három fő pillér, amely a gazdaságpolitika alapját jelenti – költségvetés, adózás, pénzügypolitika – maradt a fő tevékenységi köre a minisztériumnak, amely mellett még azok a tevékenységek tartoznak a miniszté­rium hatáskörébe, amelyek a gazdaságfejlesztéshez hozzájárulnak: azaz a versenyképesség és az uniós források elosztásának koordinálása, valamint a foglalkoztatás.

–  Önre milyen feladat hárul?

–  Államtitkárságunk három fő feladatköre a makrogazdasági tervezés- és előrejelzés, a pénzügyi szabályozás és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel történő kapcsolattartás koordinálása.

–  Ha már említette a nemzetközi pénzügyi szervezeteket: milyen következtetéseket vontak le a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselői az IMF, azaz a Nemzetközi Valutaalap delegációjának júniusi látogatását követően?

–  A delegáció június 14-e és 26-a között tartotta szokásos éves vizsgálatát Magyarországon, amikor is a bő egy hét alatt minden kiemelt gazdasági szereplővel, többek között a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselőivel is találkozott. Az IMF fő megállapításai között azt az üzenetet fogalmazta meg a magyar gazdaság egészével kapcsolatban, hogy a növekedés fenntartható, a költségvetési tervezés megfelelően halad, és megalapozott az idei és jövő évi költségvetési tervezet. Közölte azt is, hogy álláspontja szerint a költségvetés stabilitása hosszú távon is fenntartható. Javaslatként két fő üzenetet fogalmaztak meg a vizsgálók: a kiemelkedő gazdasági növekedés fenntartásához a versenyképesség és a termelékenység terén kell további lépéseket tenni. A Versenyképességi Tanács pedig 2017-es megalakulása óta pontosan ezeket a területeket célozza. Munkájának eredményességét mutatja, hogy a különböző versenyképességi rangsorokban már a tavalyi évben sikerült előrelépni.

–  Fontos, hogy az ilyen független intézmények jó véleménnyel legyenek rólunk?

–  Értelemszerűen meghallgatjuk a véleményüket a nagy nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, még akkor is, ha a piac maga árazza be az egyes országokat. Azonban azt fontos leszögezni, az egyik legnagyobb eredmény, hogy 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, nem hagyjuk, hogy mások diktálják a magyar gazdaságpolitikát. Azt is tudjuk, hogy az IMF korábban nem volt a „legjobb barátunk”, az általa meghatározott kritikák nagyon élesek voltak. Ez jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az a negatív visszhang és hozzáállás, amit a Valutaalap részéről tapasztaltunk eltűnt, abszolút elismerik a magyar gazdaságpolitika eredményeit, ezáltal nyugodtan tudunk a konstruktív együttműködésre építeni. Az IMF természetesen lát még olyan területeket is, ahol előrelépésre van szükség, azonban ezek párhuzamban vannak a kormány által megfogalmazott elvárásokkal és célokkal.

–  Mint például?

–  A Pénzügyminisztérium, az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank is azt fogalmazta meg, hogy a termelékenységben és a hozzáadottérték-láncban kell előrébb jutni ahhoz, hogy ez a növekedési szint fennmaradjon.

–  Mik a legerősebb ágak a szolgáltató szektoron belül, illetve melyeket kell erősíteni?

–  Azon kívül, hogy a bruttó hazai termék bővülésének mértéke kiemelkedő, az első féléves adatot is négy százalék körül várjuk, a legfontosabb üzenet az, hogy kiegyensúlyozott a növekedés, tehát minden szektor közel azonos szinten teljesít. Ide tartozik az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatási szektor, az építőipar és még sorolhatnám.

–  Ez miért lényeges?

–  Azért fontos, hogy minden ágazat hozzájáruljon a növekedéshez, mert így egészségesebbé válik a bővülés szerkezete. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottak egy területnek sem, ha a rossz időjárás miatt nehéz éve van a mezőgazdaságnak, vagy egy modellváltás miatt csökken egy autógyár termelése, akkor is nőni tud a gazdaság.

–  Ki tudná emelni valamelyik ágazatot a szolgáltatások közül?

–  A turizmus volt az első negyedévi adatok alapján nagyon kiemelkedő, és az ehhez köthető összes többi alszolgáltatás, mint pél­dául, a szállás, a sport és a szabadidő. Az üzleti szolgáltatások is növekedtek, számos befektető jött és jön hazánkba. Emellett nagyon jól teljesített a kereskedelmi szektor is. További potenciált is látunk, s úgy gondolom, hogy például az egészségügyi turizmus olyan ágazat, amely nagyot tud nőni a jövőben, ugyanis Európa elöregedő társadalom, Magyarország pedig kiváló célpont az európai állampolgároknak, hogy itt kezeltessék magukat. Gondoljunk csak például a gyógyfürdőkre.

–  Hogyan lehet ráerősíteni egy szektorra?

–  Alapvetően fejlesztéseket tudunk támogatni, valamint a szabályozásban van tér esetleg egyszerűsítésre – bár erre egyre kevésbé van szükség. Magyarország továbbra is vonzó befektetési célpont azáltal, hogy kiszámítható a jogi környezet és a gazdaságpolitika, az adórendszer megfelelő, valamint az alkotmányos rendszer kedvez mindennek. Ezeket ismerik el a befektetők is.

–  Melyek azok az intézkedések, amelyek az Európai Unió átlagát meghaladó GDP-bővülésben közrejátszottak?

–  Számos olyan kormányzati reform történt az elmúlt években, amely ezt segítette. A nemzeti kormány az adócsökkentések politikáját választotta, az alacsonyabb közterhek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás és nőnek a bérek is. Mindig mondtuk, és ezt a számok is alátámasztják, hogy a hatéves bérmegállapodás hatására többletjövedelem keletkezett. Ennek két pozitív vonzata is van. Egyrészt nőttek a bérek, az emberek többet tudtak költeni, ami a fogyasztásra és a szolgáltatásokra is jótékony hatással volt, másrészt a bérmegállapodás a vállalkozások termelékenységén is javított. A bérmegállapodáson túl a növekedéshez a lakáspiac lendületes bővülése is hozzájárult, a családi otthonteremtési kedvezmény és a lakásáfa sokat lendített a szektoron. Továbbá kiemelném a beruházásokat is: tavaly előzetesen tíz százalékra vártuk előzetesen az éves beruházási növekedést, ehhez képest tizenhét százalék lett, s ebből jó kétharmad a piaci szektornak tudható be. Ezek a fejlesztések egyrészt segítették a tavalyi és az idei évet, illetve ha ezek termelőre fordulnak, akkor a következő években az adott iparágban is tudnak majd hozzáadott értéket produkálni. Mindezek mellett természetesen az uniós források is hozzájárultak ahhoz, hogy a négyszázalékos növekedés megtörténjen.

–  Ez a bérmegállapodás mennyit tett hozzá a növekedéshez?

–  Prognózisunk szerint közel egy százalékpontot tett hozzá a tavalyi GDP- bővüléshez. Voltak korábban olyan félelmek, hogy a cégeknek túl nagy teher lesz a béremelés, de az adócsökkentéseknek köszönhetően, ezekből nem igazolódott be semmi, és csak pozitív hatásai voltak az intézkedésnek.

–  Hogy áll a pénzügyi tudatosság fejlesztési program?

–  Ez hétéves stratégia, amely kétéves cselekvési tervekre van lebontva. Az első ilyen cselekvési tervre várjuk jelenleg a kormány jóváhagyását. A program legfontosabb része a pénzügyi tudatosság Nemzeti Alaptantervbe való beillesztése. Az öngondoskodás erősítését is fontosnak tartjuk, és próbáljuk erre felhívni az állampolgárok figyelmét. A készpénzmentesítés szintén kiemelt terület, és talán itt a leglátványosabb az előrelépés. A bankkártya-elfogadóhely telepítési program keretében az első lépcsőben harmincezer terminált helyeztek forgalomba a projektben részt vevő szolgáltatók. A második fázis folyamatban van, az ebben meghirdetett újabb harmincegyezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a nyolcvan százalékot. Ezt nagy lépésnek tartom a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében.

–  Megújítják a 2013-as kkv-stratégiát, hogyan haladnak?

–  A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, azaz az OECD-vel együtt dolgozzuk ki a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztési tervét. Varga Mihály pénzügyminiszter még tavaly írt alá megállapodást Angel Gurria főtitkárral arról, hogy az OECD segíti a stratégia megújítását. Most nyárra készül el az az OECD-elemzés, amely bemutatja a hazai kkv-k helyzetét. Hamarosan pedig összeáll az anyag, amely erre az értékelésre javaslatokat épít. Ennek a szektornak a fejlesztése kiemelt programja a kormánynak. A legfontosabb feladat – ahogy ezt korábban is említettük – a termelékenység és a hozzáadott érték növelése. Az innovációban és az IT technológiák terén például a hazai vállalkozások egy részének még van lemaradása, ezt is igyekszünk javítani.

–  Készül valamilyen szabályozás a kriptovalutákról?

–  Az egész világon gyerekcipőben jár még ennek a problémának a kezelése. Konzultáltunk már a Nemzeti Bankkal, szakértői munkacsoportot is felállítottunk, igyekszünk felmérni, hogy milyen lépéseket tegyünk. Ez roppant gyorsan változó terület, mindenki foglalkozik vele. Az Európai Unió is megmozdult már, ám minden tagállamnál azt látjuk, hogy senki nem szeretne a közös szabályozás előtt önállóan cselekedni.