A hitelminősítőknek is új, hogy Magyarországon az adósságleépítés a többi mutató kedvező változásával párhuzamosan működik, a Standard & Poor’s volt az első, amely a modell előnyeit elismerte – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Mennyire volt várható a Standard & Poor’s felminősítése?

Lehet, hogy több elemzőnek meglepetést okozott, a Pénzügyminisztériumnak azonban nem. A többek között a magyar gazdasági adatokra és a pénzpiaci visszajelzésekre alapozott elemzéseink szerint már régen esedékes volt, a felminősítés kijárt Magyarországnak. A Standard & Poor’s elismerte a kiegyensúlyozott, hat éve tartó, stabil gazdasági növekedésünket és jó fejlődési kilátásainkat.

A döntést befolyásolhatta a londoni hitelminősítőkkel folytatott február 13-i megbeszélés is?

Leginkább az ország jó teljesítményének köszönhető. Az S&P 2017 augusztusa óta tartotta besorolásunkat a befektetésre ajánlott kategória alsó szintjén pozitív kilátás mellett, miközben az ország gazdasági teljesítménye és a piac megítélése már ennél magasabb minősítést indokolt. A londoni tárgyalásaim során a Fitch, az S&P és a Moody’s képviselőivel is találkoztam. Felhívtuk a figyelmüket: Magyarország úgy csökkenti folyamatosan az adósságállományát, hogy közben a gazdaság többi alapmutatója is javul. Csütörtök óta nyilvános, hogy a GDP 4,8 százalékkal bővült az elmúlt évben, az eredményszemléletű költségvetési hiányt a tervezett 2,4 százalék helyett sikerült 2 százalék alatt tartani, miközben januárban az államháztartás egyenlege 244,5 milliárd forint többlettel zárt. Az infláció a 3 százalékos célkövetés bevezetése óta nem volt annyi ideig a toleranciasávon belül, mint az elmúlt fél évben, és a következő hónapok is stabilitást jeleznek előre. A hitelminősítőknek azonban továbbra is az államadósság lebontása a fő ismérv. Csakhogy miközben az unióban 2011 óta átlagosan csak 1,6 százalékponttal csökkent az adósság, addig Magyarország 10 százalékpontot meghaladó mértékben építette le akkori, 81 százalékos adósságszintjét, amely jövőre 70 százalék alá, 2022 végére pedig 60 százalékra eshet vissza. Önmagában az sem állja meg a helyét, hogy túl magas lenne az adósság – hiszen az EU-átlag csaknem 80 százalék –, s az is példátlan, hogy nálunk az alaptörvényben van előírva az adósságleépítés kötelezettsége.

Mit szólnak a hitelminősítők a családvédelmi akciótervhez? A kiszivárgó hírek azt mutatják, hogy a legtöbb elemének nem örülnek.

Azt igyekeztünk bemutatni, hogy míg egyik oldalról a költségvetés kellő fedezetet ad az intézkedések megtételére, addig a másik oldalon a bevezetendő családtámogatási lépések jó része már rövid távon is gazdaságélénkítő hatással jár majd, gondoljunk csak a lakásépítésekre és a megélénkülő fogyasztásra. Közép- és hosszú távon ugyanakkor erős stabilizáló hatást fejthetnek ki, a teljes bölcsődei ellátás és a nagyszülői gyed az aktív korú szülőket hamarabb visszavezetheti a munka világába, enyhítve ezzel a munkaerőhiányt, a gyermekvállalás támogatása pedig a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát teremti meg a következő évtizedekre. A program beleillik a kormányzat céljába, hogy a gazdaság egészének egészségét igyekszik megteremteni, nem pusztán bizonyos mutatóknak a többiek elé helyezésére koncentrál. Ezt megértik a tárgyalópartnereink is, mert mindezt teljes transzparencia mellett tesszük: 2012-től átlagosan 0,3 százalékponttal tért csak el a tervezettől a hiányadat, ráadásul rendszerint a kedvezőbb irányba. Az S&P a felminősítéssel a családpolitikai intézkedéseket nemcsak elfogadta, el is ismerte.

Hogy ítélik meg a londoni Cityben a magyar pénzügyi rendszer stabilitását?

A pénzintézeti szektor is teljesíti vállalásait, megtörtént a hitelezési fordulat a vállalati és a lakossági hitelek terén, az új és olcsó banki források segítenek a beruházások felfutásában. A hitelezés ma sokkal egészségesebb mederben zajlik, köszönhetően a jegybank hitelfékszabályainak és annak, hogy a pénzügyi edukáció is előrelépett, és például előtérbe kerültek a hosszan fix kamatozást biztosító termékek. A forintosítás az ország külső sérülékenységét érdemben csökkentette, miután a 2009-ben még 70 százalékos devizaarány mára 1 százalék alá csökkent a lakossági hitelezésben, így csaknem eltűnt a háztartásokat veszélyeztető árfolyamkockázat. A City bankárjainak elismerése mellett az S&P is külön kiemelte a magán- és az állami szektor finanszírozásának jórészt forintalapúságát a felminősítésről szóló elemzésében. A magyar pénzügyi kormányzat megteremtette annak minden lehetőségét, hogy világvállalatok Közép-Európában itt hozzák létre pénzügyi központjukat – a Citibank, a Morgan Stanley és a Blackrock szolgáltatási központjai már Budapesten működnek, de merészebb terveink is vannak. A Nemzetközi Beruházási Bank szintén Budapestre telepíti központját, és nem titok, hogy londoni tárgyalásaink során más pénzintézetek képviselői is érdeklődtek a magyarországi beruházások iránt.