66 hónapnyi folyamatos csökkenést követően továbbra is rekordalacsony, 3,8 százalékos a munkanélküliség Magyarországon.
Hét év alatt így közel harmadára, 175 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, szemben a szocialista-liberális kormányok idején tapasztaltakkal, amikor ez a szám megközelítette a félmilliót. A foglalkoztatottak száma 4 millió 447 ezerre emelkedett, ami a 2010-es kormányváltás óta 738 ezres növekedést jelent.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon több mint 88 ezerrel többen dolgoznak, miközben a közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, a külföldön dolgozók száma 13 ezer fővel csökkent, amely 18%-os illetve 11%-os csökkenésnek felel meg.
A fiatalok foglalkoztatása is nagyot javult, míg a munkanélküliségi rátájuk 30%-hoz közelített, addig ez mára 10,2%-ra csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig már 30%-hoz közelít, 29,3%-ra emelkedett. Ezt a növekedést nagyban segítették a kormány által indított Munkahelyvédelmi Akció kedvezményei, az Ifjúsági garancia programmal pedig több mint 80 ezren kaptak segítséget az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez.
A kormány célja, hogy az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a munkanélkülieket, a kisgyerekes anyákat, illetve a nyugdíjasokat minél nagyobb számban támogassa a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Emellett tovább kell erősíteni szakképzési- és felnőttképzési rendszert, növelni kell a duális képzésben résztvevők számát, a vállalati képzések rugalmasabbá tétele mellett.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklése tovább ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, ezáltal hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez is.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.