Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is ún. „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt. A kiküldetési irányelv, amely az Unió jogrendjének közel 20 éve része, alapvető fontosságú az Unió belső piacának zavartalan működése és az Unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása céljából.
A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A Bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az Unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az ún. „sárga lapos eljárás”, amely komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára. A Bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a Bizottságot.
A Bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott „sárga lapra” válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt.
A magyar kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság, mint a „Szerződések Őre”, komolyan vegye a nemzeti parlamentek által megfogalmazott, a tagállami hatásköröket sértő aggályokat és a felülvizsgálati kötelezettsége keretében fontolja meg a javaslat visszavonását is, ahogy ez 2012-ben, az úgynevezett „Monti II” rendelet-tervezet kapcsán történt. Elfogadhatatlan lenne ugyanakkor, ha a legutóbbi, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezet kapcsán indított (második) sárga lapos eljáráshoz hasonlóan az Európai Bizottság ezúttal sem adna érdemi választ a nemzeti parlamenti aggályokra.