A kormány elfogadta a tárca javaslatait a közfoglalkoztatási program átalakítására – mondta lapunknak adott interjújában Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkára. Hosszabb távon 100-150 ezer embert szeretnének átterelni a versenyszféra munkahelyeire.

Megvan a zöld lámpa, pedig a pletykák már arról szóltak, hogy a Belügyminisztérium keményen ellenáll, akár még kútba is eshetnek az NGM elképzelései...

Valóban többször egyeztettünk, de igazából nem volt kérdéses a kimenetel, mivel széles körű szakmai és politikai támogatottság sorakozott fel a javaslataink mögé. Szerencsére minden fél megértette, hogy az eddigiekhez képest másképp kell viszonyulnunk a közfoglalkoztatási programhoz, amely már sok esetben nem képes ellátni inkubátorház jellegű funkcióját, vagyis az eredeti célját.

Be kellett  áldozniuk valamit a javaslatok közül a kompromisszum érdekében?

A legfontosabb változtatás az volt, hogy honnan kezdjük el számítani azt a három éves ciklust, amelyen belül maximum 12 hónapig lehet közfoglalkoztatotti státuszban maradni. Mi 2017 júniusát javasoltuk, de elfogadtuk a Belügyminisztérium azon kérését, hogy inkább 2018 nyarán legyen a kezdő dátum.

Gondolom, a választási kampányra akartak tekintettel lenni...

Egy átmeneti időre mindenképp szükség van az új szabállyal kapcsolatban. Nem arról van szó, hogy akinek lejár a 12 hónapja a közfoglalkoztatásban, az automatikusan kikerül a rendszerből és segítség nélkül marad. Ha valakit ezen idő alatt az összes erőfeszítés ellenére, igazoltan nem sikerül reális versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor természetesen maradhat a közfoglalkoztatásban. A hangsúly azon van, hogy minden lehetséges eszközt be kell vetni annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsunk a versenyszférában történő elhelyezkedéshez.

Mikor valósulhatnak meg az új elképzelések?

A kormánydöntés végrehajtásához jogalkotásra szinte alig van szükség, mivel a jelenlegi törvények lehetővé teszik az általunk javasolt lépéseket. Így az intézkedések egy része szinte azonnal végrehajtható, ami azért fontos, mert március elején indulnak az új közfoglalkoztatási programok. A 25 év alattiak esetében először az ifjúsági garancia programban kell megvizsgálni, hogy van-e számukra más reális alternatíva – például képzés vagy munkalehetőség az elsődleges munkaerőpiacon –, mint a közfoglalkoztatás. Vagyis megfordítjuk a lépések sorrendjét. A szakképzettek pedig csak akkor kerülhetnek be a rendszerbe, ha három próbálkozás után sem sikerül őket kiközvetíteni a nyílt munkaerőpiacra.

De hát eddig is előbb ki kellett az érintetteket közvetíteni a munkahelyekre. Mitől lehet ez a folyamat most sikeresebb?

Az a célunk, hogy az új rendszerben minden érintettel többet és alaposabban foglalkozzanak a szakemberek. Készüljenek egyfajta mélyinterjúk, amelyek során kiderülhet, hogy az érintettnek például mi a motivációja, milyen képességei vannak, amelyekre lehet építeni. Az idén negyven milliárd forint visszakerül a közfoglalkoztatási büdzséből a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba, amelynek jelentős részét olyan szakemberekre és humánerőforrás-szolgáltatásokra szeretnénk fordítani, akik és amelyek el tudják látni ezeket a feladatokat. Szeretnénk például mentorokat is alkalmazni, akik végig tudják követni az érintettek útját. Nem az a célunk, hogy hirtelen minél több embert átirányítsunk az elsődleges munkaerőpiacra, ahonnan aztán pár hónap múlva regisztrált álláskeresőként térnek vissza és kezdik az egészet folyamatot elölről, hanem reális és tartós alternatívát szeretnénk nyújtani a számukra.

Lapunknak adott december végi interjújában a 220-230 ezer fős közfoglalkoztatotti táborból 100-150 ezer fősre becsülte a nyílt piacon elhelyezhetők számát. Ezt most is fenntartja?

Igen, de ez egy hosszabb folyamat eredménye lesz. A lényeg, hogy körülbelül ennyi emberrel már most elkezdünk másképp foglalkozni, mint eddig. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyiküket azonnal ki tudjuk közvetíteni a versenyszféra munkahelyeire. Vannak, akiknek ehhez valamilyen képzésre lesz szükségük, de olyanok is, akik esetében a mentális akadályokat kell elhárítani. Ugyanakkor van legalább 100-120 ezer olyan személy a rendszerben, akinek nincs meg az általános iskolai végzettsége, vagyis szinte kizárt, hogy ki tudják ajánlani bármilyen munkahelyre vagy bevonják a szakképzésbe. Őket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felügyelt Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretein belül tervezzük általános iskolai végzettséghez juttatni.

A szakemberek gyakran mondják, hogy nehéz az embereket kimozdítani a közmunkából, mivel az viszonylag könnyű kenyérkeresetet jelent. Ezen hogyan szeretnének változtatni?

Az új rendszer több elemének együttes hatásától reméljük azt, hogy lassan ez is megváltozik. Március elsejével ismét elindítottuk a “Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” elnevezésű programot, amelynek keretében elhelyezkedési juttatást, havi 22 800 forintot kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók. Úgy gondolom, hogy ez egy plusz motiváló erő a versenyszektorban való elhelyezkedéshez. Az idén jelentősen megemelkedett minimálbér és a garantált bérminimum révén már minden eddiginél szélesebbre nyílt a bérolló a közfoglalkoztatás és a versenyszféra között. Másrészt még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy mindenki tisztában legyen ezzel a lehetőséggel, ezért az új rendszerben a kormányhivatalok munkatársai erre is gondot fognak fordítani. De próbamunkával is szeretnénk növelni az érintettek motivációját. Ha például valakiről kiderül a személyes interjú során, hogy szeret fával foglalkozni, akkor – munkaerőközvetítő cégek bevonásával – szeretnénk lehetőséget biztosítani a számára, hogy egy faipari cégnél kipróbálhassa magát, miközben ugyanúgy megkapja a közfoglalkoztatási bérnek megfelelő összeget. Így akár nagy multinacionális cég segítségével is megismertethetjük a közfoglalkoztatottakkal az általuk kínált munka- és karrierlehetőségeket, amelyeket az érintettek sokszor egyszerűen el sem tudnak képzelni.