Öt éve folyamatosan nőnek a reálbérek hazánkban, ami azt jelenti, hogy egyre több pénzből gazdálkodhatnak a magyar családok. A kétszámjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.
A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok alatt.
Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszútávon.
A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.
A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása. A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés zajlott le az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.