A hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentések nem befolyásolták az államháztartás helyzetét, a kiadások a terveknek megfelelően alakulnak, a 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető, a GDP-arányos államadósság pedig csökkenő pályán marad - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály hangsúlyozta, az év végén várhatóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság rátája.
Megjegyezte azt is, hogy július-szeptemberben 4 millió 451 ezren dolgoztak Magyarországon, 60 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, és ez a rendszerváltás óta a legmagasabb adat.
Az első három negyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani - mondta a miniszter.
A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal módszertani okok miatt utólagosan fölfelé szokta korrigálni a számokat, 2014-re vonatkozóan például a 3,5 százalékos becslésből végül az éves növekedési ráta 4,2 százalék lett.
Varga Mihály kiemelte: a reálbérek emelkedése 2013 eleje óta töretlen, idén január-szeptemberben a reálkeresetek 10,2 százalékkal nőttek éves viszonylatban, ez azzal jár, hogy nemcsak a bérek és a megtakarítások nőnek, de a fogyasztás is bővül. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 51 hónapja töretlen - tette hozzá.
A miniszter kifejtette: az országban az iparosítás jól halad, ami abból is látszik, hogy az idei év első kilenc hónapjában 5,2 százalékos növekedést tapasztaltak az ágazatban az előző év azonos időszakához képest, 2010 januárja óta pedig 36,3 százalékkal erősödött a magyar ipar. Az építőipar is kiemelkedően jól teljesít, amit az mutat, hogy most 40 ezerrel többen dolgoznak az ágazatban, mint egy évvel korábban, az ágazat augusztusban 36 százalékkal, szeptemberben 23 százalékkal növelte teljesítményét.
Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is fizetnek, amit a novemberi rendes nyugdíjukkal párhuzamosan kapnak meg a nyugdíjasok, emellett tízezer forint értékű Erzsébet utalványban is részesülnek - folytatta.
Varga Mihály jelezte: a kormány az elmúlt években családbarát adórendszert vezetett be, ennek eredményeként 3700 milliárd forint maradt a családoknál.
Magyarország tőkevonzó képességét nagymértékben segíti, hogy a kormány jelentősen, 9 százalékra csökkentette a társasági adót, "amivel Európában a legjobbak vagyunk"- hangsúlyozta Varga Mihály.
Folytatódik a járulékok szintjének a csökkentése, 2018. január elsejétől a munkáltatói járulék szintje 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődik, miután a kormány bérnövekedéshez fűzött elvárásai teljesültek - mondta a miniszter.
Képviselők kérdésére a költségvetési bizottságban Varga Mihály leszögezte: hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást, és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához.
Mesterházy Attila (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke és Demeter Márta (LMP) alelnök kérdéseire válaszolva megjegyezte: a gazdasági helyzet nagymértékben megváltozott mióta 2013-ban lehetővé tették a letelepedési kötvényvásárlást a harmadik országbeli állampolgárok számára, így március óta szüneteltetik a forgalmazást.
A letelepedési kötvényvásárlásokból négy év alatt 575 milliárd forintnyi bevétele keletkezett az államnak 2013 és 2017 között - tájékoztatta a képviselőket Varga Mihály.
Rámutatott: a letelepedési kötvényvásárlás feltételeit, például a kamatokat nem a minisztérium, hanem a törvényhozók határozták meg. A gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik a további kérdések megválaszolása - jegyezte meg.
Kérdésekre elmondta: a duális szakképzést továbbfejlesztik, a szakképző intézeteket korszerűsítik, erre a célra a következő 10 évben 300 milliárd forintot kíván költeni a kormány.
Egy másik kérdésre úgy válaszolt, hogy hét éve folyamatosan csökken az államadósság, a terv az, hogy 2020-ban 70 százalék alá mérséklődjön a GDP-arányos államadósság.
Varga Mihály a gazdasági bizottságban Szakács László (MSZP) kérdésére elmondta, hogy az államadósság abban az esetben is csökkenő pályán maradna, ha az Eurostat úgy döntene, hogy az EXIM kitettségeit az államadóssághoz kell sorolni; hozzávetőleg 1,5-2 százalékponttal emelkedne meg így a mutató. Amikor a kormány a szocialistáktól átvette a hatalmat, az államadósság GDP-arányosan 83 százalékon állt, ez a mutató azóta 73 százalékra csökkent - emlékeztette a képviselőt a miniszter.
Magyarország egyre közelebb van ahhoz, hogy teljesítse az euró bevezetésének minden feltételét, akárcsak 2002-ben, amikor átadta a kormányt a szocialistáknak - jegyezte meg a miniszter.