A hosszú távú bérmegállapodás, az adócsökkentések, az iparfejlesztési program, a szakképzési rendszer reformja, illetve a Nemzeti Versenyképességi Tanács által javasolt lépések a magyar gazdaságpolitika olyan stratégiai pontjai, amelyeknek köszönhetően Magyarország hosszú távon versenyképesebbé válhat. Az egymást kölcsönösen erősítő intézkedéseknek köszönhetően jelentős külföldi források nélkül is magas beruházási rátát lehet elérni, így tartós GDP-növekedést biztosító gazdasági környezet lesz Magyarországon - húzta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Tatra Summit konferencián.
Varga Mihály a V4-es kollégáival tartott panelbeszélgetésen a magyar gazdaságpolitika eredményeit ismertetve elmondta, a novemberi hatéves bérmegállapodás hatásai már idén is világosan érzékelhetőek, hiszen számottevően nőttek a bérek, aminek köszönhetően jövőre a tervezett 2 százaléknál is fél százalékponttal többel csökkenhet a munkáltatókat terhelő adókulcs.
A kormányzat várakozása szerint a béremelés hatására az alacsony keresetűek fejlesztik majd készségeiket, a vállalkozások pedig javítani fogják termelékenységüket. A munkavállalók így könnyebben átléphetnek az alacsony termelékenységű szektorokból a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes cégekhez. A hazai bérek emelése emellett csökkenti a munkaerő külföldre történő elvándorlását, és az adócsökkentéssel kombinálva fellendíti a fogyasztást és a beruházásokat is - emelte ki Varga Mihály.
A miniszter elmondta: a kormány kezdeményezésére létrejött Nemzeti Versenyképességi Tanács munkájának köszönhetően már csökkent a cégalapításhoz kapcsolódó adminisztráció, és egyszerűsödtek az ipari és mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó építési engedélyezési eljárások is. Varga Mihály aláhúzta: a versenyképességet erősítő gazdaságpolitikai lépések olyan gazdaságot alapoznak meg, ahol az erősödő beruházási színvonal és a növekedés a külföldi forrásbevonás, például uniós támogatások mérséklődésével is biztosított.
A tárcavezető elmondta: a Brexit következében kieső befizetés, másrészről és a migráció és a külső határvédelem kihívásaiból adódó többletkiadások miatt jelentős, a jelenlegeihez képest akár 20-25 milliárd euró finanszírozási hiány keletkezhet az EU költségvetésben.
Ezért a következő költségvetési ciklusban kevesebb hagyományos kohéziós és agrártámogatás érkezhet a régió tagországaiba. Pedig ezek a források sokkal jobban illenek a közép-kelet-európai országok gazdasági sajátosságaihoz, mint példádul az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (EFSI) szóló kezdeményezés - húzta alá Varga Mihály.
Ezért elengedhetetlenül fontos annak biztosítása, hogy az új feladatok okozta kiadások, illetve az EFSI finanszírozása ne a strukturális és kohéziós alapok kárára történjen.
Tovább kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek megnyitják az utat a fejletlenebb régiók tényleges részvételére is az EFSI-ben - tette hozzá a miniszter.