Az uniós átlag felett, 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2016-ban, így folytatódott Magyarország felzárkózása. 2016-ban az uniós források átmeneti szünetelése ellenére sikerült ezt a növekedést elérni. A bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság.
A negyedik negyedévben éves összevetésben 1,6 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Így 2016-ban összességében 2 százalékkal növekedett a bruttó hazai össztermék. A negyedévben a bővülés húzóereje ezúttal is a mezőgazdaság és a szolgáltatások voltak.
Tavaly ugyan a növekedés üteme elmaradt a 2015-östől, ennek hátterében alapvetően az uniós források felhasználásának ciklikussága áll. A tavalyi növekedés megítélésekor fontos hangsúlyozni, hogy a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől.
2017-től a hatéves bérmegállapodás a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi. A Nemzetgazdasági Minisztérium decemberi makrogazdasági és költségvetési kitekintésében 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt. A növekedés érdemi gyorsulására számít az Európai Bizottság tegnap közétett téli előrejelzése is.
A növekedést támogatja továbbá az otthonteremtési program felfutása, az új uniós ciklus kifizetéseinek gyorsulása és az ipar teljesítményének javulása is.