Magyarország és Közép-Kelet-Európa a kontinens növekedésének motorja, ezért a távol-keleti cégek is egyre több beruházást hoznak ebbe a régióba - jelentette ki Varga Mihály a Visegrádi Csoport és Japán miniszterelnöki találkozóját követő sajtótájékoztatón Pozsonyban.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a visegrádi országok és Japán közötti együttműködés erősítésével a világgazdaság két fejlett és gyorsan növekvő régióját kötjük össze, amelynek révén tovább emelkedhet térségünk gazdasági stabilitása és szerepe az Európai Unióban.
A tárcavezető kiemelte: az Európai Unió és Japán egymás stratégiai partnerei és szövetségesei sok tekintetben, számos együttműködés indulhat országaink között a tudomány, a kutatás és az innováció területén. Mint mondta: fontos eredménynek tartjuk, hogy megszületett Japán és az Európai Unió között a Stratégiai Partnerségi Megállapodás, valamint az a kereskedelmi egyezmény, amely a világ két legnagyobb teljesítményű gazdasági térségét köti össze. A szabadkereskedelmi megállapodás jelentős gazdasági előnyökkel jár mindkét fél számára, bővíti a kereskedelmet és a beruházásokat, valamint elősegíti a gazdasági növekedést és növeli a foglalkoztatást is.
Varga Mihály Magyarország és Japán kapcsolatáról szólva elmondta: azokban a gazdasági eredményekben, amelyeket Magyarország az elmúlt években elért, fontos szerepük volt a hazánkban működő japán vállalatoknak is. A miniszter hozzátette, hogy hazánkban a távol-keleti szigetország a legfontosabb ázsiai befektető, több mint 160 japán érdekeltségű cég működik nálunk. A magyar gazdaság az uniós átlagot háromszorosan meghaladó növekedést, javuló üzleti környezetet és egyre alacsonyabb adóterheket nyújt a befektetőknek, mindez pedig további Japán beruházásokat vonz hazánkba – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
A miniszter elmondta, hogy a találkozó során felek egyetértettek abban, hogy az országaink közötti együttműködés fejlesztése mellett közös érdek a globális kihívásokra való együttes fellépés is. Japánnal egyetértés van közöttünk abban, hogy a migrációs válságot a külső határok teljes körű védelmével, helyben történő segítséggel, és nem a bevándorlás támogatásával lehet megoldani.