Az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmünk olyan része, amely máig velünk él: jelen van döntéseinkben, a magyarság egységébe vetett hitünkben és a világról alkotott gondolatainkban – emelte ki Varga Mihály a svájci magyar nagykövetség október 23-a alkalmából rendezett ünnepségén Bernben.
A pénzügyminiszter hozzátette: Svájc több mint 12 ezer elüldözött honfitársukat fogadta be hazánk szovjet megszállása után, népességszámához és területéhez viszonyítva egyetlen másik ország sem adott otthont ilyen nagy létszámú magyar embernek.
A magyar nép évtizedeken át őrizte a forradalom eszméit, mert csak ez adott erőt ahhoz, hogy hihessenek abban, Magyarország lehet még szabad és egységes a nemzet – emlékeztetett Varga Mihály. Mint mondta: mi, magyarok, akik 1989-90-ben vetettük le végleg a kommunizmus igáját, amikor 1956-ra emlékezünk, a jövőnkre is gondolunk. Arra a független országra, amelynek polgárai biztonságban élnek, amely maga dönt sorsáról, és amely az emberek munkájának köszönhetően a legfejlettebb országok közé emelkedik – tette hozzá a miniszter.
Nem csak az ’56-os forradalom idején segítette Svájc hazánkat – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Amikor a rendszerváltozáskor Magyarország végérvényesen elindult az európai demokráciák útján, Svájc ezernyi ponton támogatta hazánkat abban, hogy demokratikus rendszere kialakuljon, gazdasága egészséges szerkezetűvé váljon – mutatott rá a miniszter kiemelve, hogy ez a segítő szándék ma már az Európai Unió viszonyaihoz való alkalmazkodásban is segíti Magyarországot. Az önállóság és egy tiszta, arányos európai rendszerbe való beilleszkedésünk nehézségeit aligha érthetik meg jobban máshol, mint az egyediségét, önállóságát őrző Svájcban – hangsúlyozta a tárcavezető.
Köszönjük ezt, és azt is, hogy megértik és megértetik a külvilággal Magyarország egyediségét, illetve az európai színességben is megőrzendő értékeit – mondta Varga Mihály hozzátéve: ezen értékek listáján legelöl áll 1956 szelleme, a szabadság utáni vágy.