1956 öröksége nem múló tiszteletre kötelez, most rajtunk a sor, hogyan élünk vele, hogyan teremtünk gyermekeinknek egy gyarapodó és hazugságok nélküli Magyarországot – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a főváros II.-III. kerületeinek országgyűlési képviselője a Kiscelli Múzeumnál a nemzeti gyásznap alkalmából tartott ünnepségen.
„Évről évre fel kell idéznünk az akkor történteket, és fejet kell hajtanunk azok előtt, akik harcukkal megmutatták, hogy mi magyarok nem tűrjük a zsarnokságot” – emlékeztetett ünnepi beszédében a tárcavezető. Mint mondta: hazánk történelmének egyik legtragikusabb napja 1956. november 4-e, amikor hadüzenet nélkül indított támadást Magyarország ellen a szovjet hadsereg. A harcokban több mint 2500-an haltak hősi halált a szabadságért, az eldördült sortüzek 300 embert öltek meg és rengetegen estek áldozatául a rohamosztagoknak. A megtorlás során több tízezreket internáltak, börtönöztek be és tettek tönkre – idézte fel Varga Mihály, hozzátéve, 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építeni kell. Ezért a mai Magyarországon különösen fontos, hogy helyén kezeljük értékeinket, merjünk ragaszkodni hozzájuk és igazunkban bízva merjünk kiállni értük – tette hozzá a politikus.
Varga Mihály elmondta: 2010 után visszaszerzett függetlenségünk és nemzeti egységünk tette lehetővé, hogy mára szinte minden téren sikereket ért el hazánk. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kormány ma is történelmi kihívásokkal néz szembe, amikor döntenie kell arról, hogy milyen eszközzel állítja meg a tömeges népvándorlást. Magyarországon tízből kilenc ember számára kézenfekvő, hogy a határainkat meg kell védeni, mert ez biztonságot ad nekünk – szögezte le Varga Mihály, mint fogalmazott: a helyzetet tőlünk független, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései hozták létre. „Ezért határozott álláspontunk, amelyet tegnap az Országgyűlés is megerősített, hogy nem fogadjuk el az Európai Bizottság által ránk kényszeríteni kívánt kvótarendszert” – nyomatékosította a tárcavezető.