Ellentmondásos helyzetet teremtett az a négy nyugat-európai pénzügyminiszter, akik szerint ideje keményen megadóztatni az Európai Unióban a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi óriásvállalatokat – mondta a Magyar Időknek a nemzetgazdasági miniszter. A magyar reklámadóra erősen emlékeztető jogszabályt Varga Mihály szerint várhatóan annak ellenére támogatja majd az Európai Bizottság, hogy a magyar reklámadót egy évvel ezelőtt az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélte.
Érdekes, a magyarországi reklámadóra hajazó regulázást javasol a francia, a német, az olasz és a spanyol pénzügyminiszter, valamint az Európai Unió észt elnöksége. Mindannyian úgy gondolják, ideje keményen megadóztatni a nagy internetszolgáltatókat.
A hazai szabályozásnál jóval erősebb javaslat benyújtása már csak azért is figyelemre méltó és meglepő, mert az Európai Bizottság közel egy évvel ezelőtt kijelentette: mélyreható vizsgálata során nem találta összeegyeztethetőnek a magyarországi reklámadó-szabályozást az uniós joggal – mondtaVarga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: ezek alapján láthatóan a nyugati tagállamoktól sem áll távol az unortodox gazdaságpolitika, amennyiben felismerik, hogy a saját pénzükről van szó.
A dokumentum szombaton kerülhet napirendre a pénzügyminiszterek észtországi informális tanácskozásán. A négy nyugat-európai miniszter közös, kiegyenlítő adónak nevezett javaslata szerint a Google-t, az Amazont, a Facebookot és a hasonló multinacionális digitális szolgáltatókat az egyes uniós tagországokban elért forgalmuk után adóztatnák meg, és nem a nyereségük alapján. A javaslat kidolgozásának indoklásaként kifejtették: elfogadhatatlan, hogy ezek az amerikai óriásvállalatok Európában minimális adót fizessenek.
A jelenlegi helyzetet a nemzetközi adórendezés törvényi hiányosságai teszik lehetővé, ugyanis a vállalatok adóztatásának feltétele, hogy azok fizikailag jelen legyenek az adott országban. Az internetes szolgáltatáshoz azonban nem szükséges a fizikai jelenlét, éppen ezért ezek a vállalatok a legtöbb országban nem adóznak. Varga Mihály szerint nem volt nehéz dolguk a javaslat összeállítóinak, hiszen a magyarországi jogszabályra kellett tekinteniük: ha a nyereségadót kijátsszák a vállalatok, akkor a forgalmukat kell megsarcolni.
Az evidens, magyarországi megoldást sajátjukként terjesztik be; azt a megoldást, amelyet korábban az uniós és bizottsági szakemberek versenysértőnek, unióellenesnek vagy egyenesen ördögtől valónak írtak le. Nem lepne meg, ha fordulna a kocka, és ugyanezek az emberek már támogatják a javaslatot. Ha ez így lesz, akkor kétségtelenül az Európai Bizottság is melléjük áll – festette le az ellentmondásos helyzetet a tárcavezető. Varga Mihály kiemelte, mivel a javaslatot benyújtók lassú uniós döntésre számítanak, áthidaló megoldással is szolgálnak: a digitális szolgáltatásokból – például online hirdetésekből – származó bevételek megadóztatását javasolják.
A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2016 tavaszán a visegrádi országokkal közösen nyújtott be a digitális vállalkozások forrásadóztatására és közös behajtási mechanizmus kidolgozására vonatkozó javaslatot az EB-nek. Tette ezt azért, mert elkötelezett az adócsalás elleni küzdelemben és az adóügyi információcsere kiterjesztésében, hiszen ezek lehetnek az offshore-ügyek felgöngyölítésének hatékony eszközei.
Az adókötelezettségek behajthatósága érdekében Magyarország kezdeményezte egy nemzetközi rendszer kialakítását az internetes vállalkozásokra kivetett adók beszedése érdekében – ismertette a koncepciót Varga Mihály. Az új rendszer a bankokra és az egyéb, elektronikus fizetést lehetővé tevő szolgáltatókra telepítene adóbehajtási kötelezettséget forrásadó alkalmazásával, tehát forgalom alapján. Az eljárás az EU minden tagállamában működhetne, így a rendszer a fizetések más tagállamokba való áthelyezésével nem lenne megkerülhető.