A legfrissebb adatok alapján az államháztartás központi alrendszerének halmozott egyenlege 57,3 milliárd forintos többletet mutatott október hónapban, amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa. A kedvező adat a fegyelmezett gazdálkodásnak, a meghozott kormányzati intézkedéseknek, valamint a hazánkat jogosan megillető uniós források elszámolásának köszönhető.
A központi költségvetés 32,5 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,4 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok pedig 81,4 milliárd forintos többletet mutattak. Tavaly ilyenkor az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 816,2 milliárd forint volt. A két év január és október közötti időszakát vizsgálva elmondhatjuk, hogy a különbség főként a központi költségvetés eltérő szerkezetű, mérséklődő kiadásaiból, valamint a kedvező gazdasági folyamatok és gazdaságfehérítő intézkedések miatti magasabb adóbevételekből adódik. Ki kell térnünk továbbá az uniós támogatások utólagos megtérítésére is, melyek a nemzeti büdzsében most jelennek meg.
Elsősorban ennek köszönhető, hogy a központi alrendszer – hasonlóan az elmúlt hónapokhoz – 2016 októberében is többlettel zárt, ami 59,7 milliárd forintot tett ki. Egy évvel korábban a tízedik havi szufficit – főként az uniós transzferek hazai elszámolása miatt – 138,4 milliárd forint volt. Bár a múlt hónapban született megegyezés a magyar kormány és az Európai Bizottság között az ún. „aszfaltügy” kapcsán, amelynek következtében az eddig át nem utalt összegek ugyancsak megérkeztek október utolsó napjaiban az operatív program számlájára, ezek azonban költségvetés-technikailag csak a novemberi egyenlegben jelennek majd meg.
A GDP 1,7%-ára módosított uniós módszertan szerinti hiánycél még annak tükrében is reális, hogy az év hátralevő részében az uniós kifizetések felfutásával, valamint a már meghozott szakpolitikai döntések költségvetési hatásaival egyaránt számolhatunk. A költségvetési mozgástér kihasználásának lehetőségét a kormány jelenleg vizsgálja.