A magyar gazdaság tartósan bővülő pályán haladt az első negyedévben, éves összevetésben 4,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. A beérkezett adatok a magyar gazdaság erős növekedési képességét igazolják - húzta alá Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter.
A tárcavezető elmondta: igazítás nélkül 4,4, az alapfolyamatokat megragadó, a szezonalitást és a munkanaphatást kiszűrő növekedés ennél még impozánsabb, 4,7 százalékos növekedést mutat. A két adat közötti eltérés hátterében az áll, hogy az első negyedévben kettővel kevesebb munkanapot regisztráltak - tette hozzá Varga Mihály.
A gazdaság aktuális teljesítményének fenntarthatóságát jelzi, hogy a külső és a belső egyensúlyi folyamatok is kedvezőek és nem a túlzott hitelfelvétel generálja a növekedést. A bővülés széles bázison nyugszik, így szinte minden ágazat érdemi növekedést tud felmutatni. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítményét nagyrészt a szolgáltatások gyorsulása magyarázta, ami egyben visszaigazolja a kormányzati intézkedések eredményességét is. A bővülés elsődleges forrása ugyanis a hatéves bérmegállapodás növekedésserkentő hatása, amelynek köszönhetően többletjövedelem képződött a munkavállalók számára a béremelések, valamint a vállalkozásoknak a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében - mondta el Varga Mihály.
A megállapodás gazdaságélénkítő hatását egyértelműen tükrözi, hogy az első negyedévben átlagosan közel 8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami mintegy kétszerese a 2017 első negyedéves ütemnek. Jól teljesített a turizmus is, az ágazat kétszámjegyű bővülést mutat. Soha nem látott mértékben, 65 százalékkal bővültek a lakásépítések, ami jól szemlélteti az Otthonteremtési Program eredményességét. A miniszter hozzátette: az iparban kedvező növekedési kilátásokat vetít előre az élénk nemzetközi konjunktúra, a feldolgozóipari beruházások 2017-ben regisztrált bővülése, illetve az elmúlt időszakban bejelentett jelentős, főként a járműiparhoz köthető beruházások, melyek középtávon növelik a termelőkapacitásokat.
A keresleti oldalon a kiskereskedelmi forgalom gyorsulásával párhuzamosan a fogyasztás dinamikája is erősödött. A pozitív folyamatok hátterében a több mint 10 százalékkal növekvő bérek, a folyamatosan rekordokat döntő foglalkoztatottság, illetve az alacsony inflációs környezet áll. A közszféra beruházásai és a közelmúltban bejelentett nagyvállalati fejlesztések, valamint a lakásépítések növekedése eredményeként a versenyszféra beruházásai szintén kedvezően alakulhattak. A külkereskedelemi egyenleg a tavalyihoz hasonló mértékű, 2 milliárd eurós többletet mutat az első negyedévben. A legfrissebb, 2018. első negyedévi adatok szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 435 ezer volt Magyarországon, csak a versenyszférában 1 év alatt 125 ezerrel nőtt a létszám. A nyolc évvel ezelőttihez képest pedig 757 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 600 ezren a versenyszférában helyezkedtek el, ami a piaci szféra folyamatos fejlődését jelzi - ismertette Varga Mihály.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az Eurostat gyorsbecslése alapján az első negyedévben a tagállamok átlagosan 2,4 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, a sokkal gyorsabb magyar növekedéssel így közelítettünk az EU fejlettebb tagállamaihoz.
A friss növekedési adatok is alátámasztják a kormány adócsökkentésre és béremelésre alapozott gazdaságösztönző politikájának pozitív hatását. A mostani jó eredmény megalapozza a későbbi időszak növekedését – jelentette ki Varga Mihály.