A XX. századi történelem szégyenteljes sorsfordulóinak egyike volt a magyarországi németek elűzetése szülőföldjükről – emelte ki Varga Mihály a békásmegyer-ófalui Szent József-templomnál tartott megemlékezésen.
A III. kerületi önkormányzat, a Német Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület által szervezett eseményen Óbuda országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter hangsúlyozta: azokra a németajkú honfitársainkra emlékezünk, akiket a több évszázados együttélés, közös sors és közösen elképzelt jövő után üldöztek el magyarországi hazájukból.
A választott vezetők mindenkori kötelessége, hogy olyan országot építsenek, amely biztonságot ad minden polgárának, ahol mindenki szabadon élheti meg a nemzetiségi közösséghez és a nemzethez tartozását is – hangsúlyozta Varga Mihály. Csak így, építő tenni akarással szolgáljuk jól a nemzeti emlékezetet. Igazságot szolgáltatni nem szavakkal, hanem az egymásért és a nemzet jövőjéért vállalt cselekedettel kell – tette hozzá a miniszter.
A magyarországi németséggel itt a Kárpát-medencében a középkor óta egy a történelmünk – emlékezett Varga Mihály kiemelve, hogy az eltelelt századok alatt úgy váltak ezek az emberek és közösségeik a magyar nemzet részévé, hogy megőrizték gyökereiket is. A II. világháború után azonban megfosztották őket állampolgárságuktól, ingó és ingatlan vagyonuktól, és így telepítették ki őket az akkor romokban heverő Németországba. Semmivel sem igazolható igazságtalanság volt ez – fogalmazott a miniszter. Mint mondta: Magyarország Kormánya minden kollektív bűnösségen alapuló nézetet és döntést elutasít.
Varga Mihály arról is szólt, hogy 1945 után összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Kelet-Európában elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített német volt. Békásmegyerről 2281 főt, 575 családot űztek el.