A református hit tanainak és értékeinek ma is megvan a szerepük a magyarság előrejutásában, mert hitünk nem veszített szellemi frissességéből, jövőbe mutató jellegéből és cselekvésre hívó erejéből – emelte ki Varga Mihály a magyar református egység napján Debrecenben.
Az Alkotmányozó Zsinat 2009. május 22-én fogadta el a Magyar Református Egyház alkotmányát a debreceni Nagytemplomban, a döntéssel a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét mondták ki.
A Magyar Református Egyház tíz évvel ezelőtt ismét egységessé vált, az egységes nemzet és egyház összetartozó fogalmak – hangsúlyozta Varga Mihály. Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság, mert a magyarok ismét egyértelművé tették: nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet – tette hozzá a miniszter.
Ezek az évek azt is megmutatták, hogy nemcsak arra vagyunk képesek, hogy újjáépítsük a magyarok közötti kapcsolatokat, hanem azt is, hogy olyan tartalommal és közös cselekvéssel töltsük meg, amelyek a jövőt építik. Magyarország Kormánya továbbra is azon az úton jár, amelyet 2010-ben kijelölt, a magyarság egészének érdekeit szolgáló – a korábbinál gyökeresen más értékeket valló – politikát folytatva nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik.
A reformáció tanai ma is rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nemcsak magunkért, hanem egymásért és a közösségeinkért is felelősek vagyunk – mondta Varga Mihály.