A hazai felnőttképzési és foglalkoztatási helyzetet elemezte a Nemzeti Versenyképességi Tanács októberi ülésén – tájékoztatott Varga Mihály a tanácskozást követően.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a tanács munkájának egyik fontos visszaigazolása a World Economic Forum (WEF) szeptember végén nyilvánosságra hozott globális versenyképességi ranglistája, amelyen kilenc helyett lépett előre Magyarország.
Az elmúlt évtized eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán. Varga Mihály megjegyezte: a vállalatvezetői szubjektivitásnak is teret adó vizsgálat eredménye is azt jelzi, hogy a gazdasági élet szereplőiből álló Nemzeti Versenyképességi Tanács jól mérte fel, melyek azok a területek, amelyeken rövid távon is érdemben lehet javítani az ország versenyképességén.
A tanácskozás kiemelt témája a foglalkoztatás és felnőttképzés volt. A szakminiszter kiemelte: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Magyarországon gyors ütemben szükséges javítani a munkaerő rendelkezésre állásán és képzettségén. Bár folyamatosan bővül a munkaerőpiacon jelenlévők száma, még mindig komoly tartalék áll rendelkezésre: a fiatalok, a szülőképes korú nők és az idősek aktivizálásával mintegy 700 ezer plusz munkaerő jelenhetne meg a gazdaságban – jelentette ki a tárcavezető.
A felnőttképzésről szólva Varga Mihály elmondta: az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők elhelyezkedése komoly nehézségekbe ütközik, és problémát jelent az is, hogy a hazai vállalatok méretüktől függően eltérő szempontok mentén képzik a jelentkezőket. A miniszter a szakértői véleményeket összegezve elmondta: amellett, hogy jelentősen emelni kell a szakképzés színvonalát, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a képzési támogatásban részesülő vállalatok számára előírt elvárásokat, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegennyelv-oktatásra is.