A migrációs válsággal kapcsolatban felmerülő többletkiadások kezeléséről is szó esett az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ülését megelőző munkareggelin.
A megbeszélés után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a vita eredményeként egyértelművé vált, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályai lehetőséget adnak a migrációs kiadások rugalmas elszámolására a költségvetési hiány számításakor.
Az októberi ECOFIN ülésen osztrák és olasz kezdeményezésre, magyar támogatással felmerült a menekültválsághoz kötődő költségvetési kiadások elszámolásának kérdése a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szempontjából. A Bizottság megvizsgálta a kezdeményezést, és a mai tanácskozáson tájékoztatta a minisztereket álláspontjáról. A költségvetési folyamatok értékelésénél eszerint a Bizottság és a Tanács a tagállam kérésére figyelembe veheti a migrációval kapcsolatos kiadásokat, mivel azok váratlan eseményhez kapcsolódnak - amelyre a kormányzatnak nincs ráhatása -, jelentősen befolyásolják az államháztartás egyenlegét, de nem veszélyeztetik a költségvetés középtávú fenntarthatóságát. A fenti feltételek teljesülése esetén azon országoknál, amelyek nem állnak túlzott hiány eljárás alatt (ilyen például Magyarország) megengedhető a középtávú költségvetési cél elérését biztosító kiigazító pályától, vagy a céltól való időleges eltérés.
A nemzeti költségvetéseket érintő szabályrendszer alkalmazásán túlmenően a migrációval kapcsolatos kiadások finanszírozására az uniós költségvetésben is megoldást keresnek a tagországok. A költségvetésért felelős miniszterek november 13-i ülésén a 2016-os uniós költségvetés tárgyalásai során ez a kérdés is a fókuszba kerül. Magyar részről támogatjuk a Bizottság által migráció külső és belső dimenziójának finanszírozására kért 1,4 milliárd euró pótlólagos forrás költségvetésbe illesztését.
A miniszterek értékelték az Európai Bizottság őszi gazdasági jelentését is. A testület Magyarországra vonatkozó makrogazdasági pályája gyakorlatilag megegyezik a kormány előrejelzésével. A Bizottság 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít 2015-ben Magyarországon, ez a májusban várt 2,8 százaléknál is jobb eredmény. Az Európai Bizottság szerint a költségvetési hiány is jobban alakul a korábban vártnál. Idén 2,3, jövőre 2,1 százalék lesz a GDP-hez mért hiány, májusban még 2,5 százalékot vártak 2015-re. A magyar kormány várakozásait mind az Európai Bizottság, mind más nemzetközi szervezetek előrejelzései is egyre inkább alátámasztják.
A pénzügyminiszterek eszmecserét folytattak a Gazdasági Monetáris Unió (GMU) elmélyítésével kapcsolatban az Európai Bizottság októberben megjelent javaslatcsomagjának legfontosabb elemeiről. A tervezet olyan elemeket tartalmaz, mint az Európai Unió és az euróövezet költségvetési politikájának végrehajtását értékelő Európai Fiskális Testület létrehozása, valamint a versenyképességi folyamatokat tagállami szinten elemző hatóságok felállításának terve. Varga Mihály hangsúlyozta: a GMU jövőjéről szóló vitának továbbra is átlátható keretek között, minden EU tagállam részvételével kell zajlania, és a belső piac egységét mindvégig tiszteletben kell tartani.