Az emlékezés csendje ma mindazoké, akiknek életét megtörte, szétszakította, és akiket szenvedésre ítélt egy torz politikai döntés – mondta Varga Mihály a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából a békásmegyer-ófalui Szent József-templomnál tartott megemlékezésen.
A III. kerületi önkormányzat, Óbuda–Békásmegyer német nemzetiségi önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület által szervezett eseményen a nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a haza erőszakos elvesztése elvehette volna a magyarországi németségnek a Magyarországban való hitét is, de az erősebbnek bizonyult, mint az a politikai hatalom, amely ezt a szégyenletes döntést meghozta.
Varga Mihály kijelentette: hazánk és a német nemzetiség története közel ezer éve egybefonódik. Közös történelmünk, együttes országépítésünk tett összetartozó nemzetté bennünket – fogalmazott. A magyarországi németek évszázadok óta társaink az alkotásban és küzdelmeinkben egyaránt, tehetségük, szorgalmuk és kitartásuk részévé vált mindannak, amit Magyarország elért – emelte ki az országgyűlési képviselő megjegyezve: ahogyan magyarként vettek részt szabadságharcainkban, úgy együtt építettük közös hazánkat is.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.