Az idén is jól alakulnak az államháztartás folyamatai, a GDP-hez mérten akár 2,4 százalék alatt is lehet a hiány - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában tartott meghallgatásán csütörtökön.
A nemzetgazdasági minisztert csütörtökön hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési, majd ezt követően a gazdasági bizottsága.
A tárcavezető mindkét bizottságban az ország gazdasági eredményeiről kifejtette: az elmúlt években az ország sikeres gazdasági és költségvetési konszolidációt hajtott végre, ennek köszönhetően kikerült az EU túlzottdeficit-eljárása alól, a gazdasági növekedés üteme 2014-ben kimagasló mértéket, 3,7 százalékot ért el, az idén pedig 3 százalék körül alakul, ez is jóval az Európai Unió átlagos bővülési üteme fölött van. Kiemelte: a növekedési ütemekből is látszik, hogy a magyar gazdaság növekvő pályán halad.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a turizmus dinamikus fejlődése jelentős mértékben hozzájárult a hazai gazdaság teljesítményéhez, egyúttal az export első tíz havi bővülése is azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság felzárkózó pályán halad az EU gazdaságához.
Varga Mihály kiemelte, hogy a turizmus meghatározó szerepet játszik Magyarország gazdaságában, mert a GDP több mint 9 százalékát állítja elő, egyúttal az ország munkavállalóinak 11 százalékát foglalkoztatja az ágazat.
Az export idei, első tíz havi teljesítménye alapján a kiviteli többlet mintegy 6,8 milliárd eurót ért el, reális az esély arra, hogy az egész évet tekintve akár 8 milliárd eurót érjen el az export többlete - tette hozzá Varga Mihály.
A miniszter arról is szólt, hogy 2010-hez képest napjainkban 550 ezerrel többen dolgoznak az országban, a foglalkoztatottak száma mintegy 4,3 milliót ér el. Varga Mihály rámutatott: míg 2010-ben az országot a gazdaság megítélése szempontjából Görögországgal együtt emlegették, addig napjainkban Magyarország gazdaságának növekedése meghaladja az EU átlagos növekedési rátáját, tavaly a GDP bővülését tekintve az unió éllovasai közé tartoztunk.
A miniszter arról is szólt, hogy az elmúlt években az államadósság GDP-hez mért szintje is fokozatosan mérséklődött, tavaly 76,2 százalékot mutatott, idén várhatóan tovább csökken.
Varga Mihály rámutatott: kedvező, hogy az államadósságon belül egyre zsugorodik a devizaadósság aránya, négy évvel ezelőtt még 45 százalékot ért el a devizaadósság hányada, ma már mintegy 36-37 százalékot tesz ki, ez azt mutatja, csökken az ország sérülékenysége. Az is igen kedvező, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb mértékben vásárol magyar állampapírokat - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A miniszter a jövő évi kilátásokról elmondta: a világgazdaság növekedése lassulni fog, így a hazai gazdaságnak is több külső kihívásra kell válaszolnia. Varga Mihály kitért arra, hogy hosszú évek óta várhatóan bekövetkezik a Fed kamatemelése, ez a lépés a feltörekvő piacokról forráskivonással jár majd együtt. A banki mérlegekből már kitűnik, hogy Közép-Európából 15-20 milliárd euróra tehető tőkét vontak ki. Hat majd a magyar gazdasági bővülésre az is, hogy a kínai gazdaság növekedése lassul - fűzte hozzá. A miniszter szólt arról, hogy a magyar gazdaságot nem hagyja érintetlenül az európai autóipar válsága, botránya sem.
Varga Mihály a kockázatok között említette a migráció alakulását, erre a célra 44 milliárd forintot fordított eddig az államháztartás. Európa szociális kiadásai növekedni fognak a következő években a menekülthullám miatt - utalt rá a miniszter.
Varga Mihály elmondta: a kormány négy területen indít növekedésösztönző lépéseket, kiemelve, hogy a beruházások növekedésének fenntartása a növekedés alapja. Rámutatott: a kormány dolgozik egy lakásépítési-ösztönző programon, mivel a háztartások költekezése, vásárlásai is segíthetik a beruházások növekedését. Hangsúlyozta: fontos az uniós támogatások gyors lehívása is, ennek érdekében 2017 végéig kiírják az új uniós költségvetési időszak összes pályázatát.
Kiemelte: a kormány a munkaerőpiacon is lépéseket tesz majd, a közfoglalkoztatás kiterjesztésén túl gyorsítanák azokat az oktatási-képzési programokat, amelyek segítik a közfoglalkoztatottak kilépését a közmunkából. Emellett folytatódnak az állami beruházási programok is, a központi költségvetés Beruházási Alapjának működése révén - fűzte hozzá Varga Mihály.
Az ellenzék részéről mindkét bizottságban felvetették (a költségvetési bizottságban Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt politikusa, a gazdasági bizottságban Varju László független honatya, a Demokratikus Koalíció politikusa), hogy problémásnak tekinthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) irányításának, működésének a nemzetgazdasági tárca alá vonása.
A miniszter erre reagálva kiemelte: a NAV szerkezeti átalakítása az OECD országokbeli trendet követi. Az átalakítás révén az adóhivatal betagozódik a nemzetgazdasági tárcába. A tárcavezető szerint az átalakításkor a vállalkozások, adózók igényeit vették figyelembe.
Kiemelte: az új struktúrában gyorsulhat az ügyintézés, ennek eredményeként a NAV készítheti el 2016-tól részben, 2017-től pedig teljes egészében az állampolgárok személyijövedelemadó-bevallásait (szja-bevallások).
Szerinte egyes ellenzéki véleményekkel szemben a NAV vezetése körül nem voltak botrányok, a NAV-nak mindig volt felelős vezetője. Ezzel ellentétben az mondható "botrányosnak", "elképesztőnek", hogy egyes pártok a NAV egyes korábbi vezetőit érő külföldi vádakat alaptalanul kész tényként kezelték - emelte ki Varga Mihály.