A kormány nagy hangsúlyt helyez a pénzügyi ágazat, ezen belül a biztosítási terület stabilitására és fejlődésére – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az új biztosítási törvény megalkotásával szigorodtak a tájékoztatási követelmények, erősödtek a fogyasztóvédelmi rendelkezések, ezáltal nőtt a fogyasztók bizalma és biztonsága is.
A tárcavezető kifejtette: a biztosítási szektor jövedelmezősége folyamatosan nő, a díjbevétele a tavalyi évben megközelítette az ezermilliárd forintot, az adózott eredménye az idei első félévben a 40 milliárd forintra nőtt, ami egy évtizedes rekord. Ahhoz, hogy ez a növekedés fennmaradjon, a biztosítási intézmények kínálatát minél jobban a vállalkozások és az emberek igényeihez kell igazítani, ez egyszerre segíti a gazdasági bővülést, az öngondoskodás térnyerését és megkönnyíti a tudatos pénzügyi tervezést.
Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy a magyar emberek pénzügyi tudatosságának növelése nemzeti érdek, mert jelentős hatása van a lakosság jólétére. A pénzügyi kultúra szintjének emelése ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatók érdeke is, ugyanis ha az emberek megértik a pénzügyi termékek tartalmát, az csökkenti a konfliktusok kialakulásának lehetőségét – tette hozzá. Ennek megfelelően készült el az a 7 évet felölelő stratégia, amelynek célja, hogy néhány éven belül a magyar emberek pénzügyi tudatosságának szintje elérje a legfejlettebb országokét.
A miniszter az öngondoskodást ösztönző kormányzati intézkedéseket említve kiemelte: az életkezdés támogatására bevezették a Babakötvény, amelynek megtakarítási állománya novemberben meghaladta az 50 milliárd forintot. A tárcavezető kitért arra is, hogy már vizsgálják egy olyan alapvetően nyugdíjcélú állampapír bevezetésének lehetőségét is, amely hatékonyan ösztönözné a nyugdíjas évekre történő felkészülést, öngondoskodást.
A biztosítási ágazat szabályozásáról szólva elmondta: a biztosítási értékesítésről szóló irányelv átültetésének célja a fogyasztók hatékonyabb védelme, a tájékoztatási követelmények erősítése és a szerződések tartalmi elemeinek rögzítése volt. Mindez hozzájárult ahhoz is, hogy a fogyasztók számára könnyebben összehasonlíthatóvá váltak az egyes biztosítási termékek.