A kormány három legfontosabb céljának elérését, vagyis a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd a jövő évi költségvetés - mondta Varga Mihály a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
Varga Mihály megerősítette, hogy a kormány az idei évre várt, "igen magas" 3,2 százalékos növekedés után, 2015-re - konzervatív becsléssel - 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.
A kabinet továbbra is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa - hangsúlyozta a miniszter.
A kormány számításai szerint mintegy 260 ezerrel többen dolgoznak majd, mint a válság előtt, ezzel összhangban pedig a munkanélküliségi ráta várhatóan 8 százalék alá csökken. Varga Mihály elmondta, hogy a magyar gazdaságnak egyre kiegyensúlyozottabb lesz a szerkezete, mivel a nettó export mellett a belső kereslet is erősödik, köszönhetően a háztartások fogyasztása 2,6 százalékos bővülésének.
Kitért arra is, hogy a fogyasztás élénkülése mellett a magyar gazdaság növekedését a beruházási aktivitás további erősödése is támogatja. Az idei év kiugró teljesítménye után a bruttó állóeszköz-beruházások további, több mint 4 százalékos növekedése várható a 2015-re.
A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is támogatja: 2015-ben az élénkülő belföldi keresletből fakadóan az ideinél magasabb, de továbbra is mérsékelt, 1,8 százalékos ütemmel számol a kormány - ismertette a tárcavezető.
Varga Mihály kiemelte: a családok, az emberek támogatása azt jelenti, hogy tovább csökkennek a megélhetési költségek és ezzel párhuzamosan a családok többet költhetnek. Ezt a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, a munkahelyek számának emelkedésével, az igénybe vehető kedvezmények bővítésével, az alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek emelkedésével, valamint a bankok elszámoltatásával érik el - fejtette ki.
A miniszter szerint meg kell őrizni a gazdasági növekedés 2014-ben elért kedvező lendületét jövőre is. Ezért továbbra is fennmarad a vállalkozásokat segítő adó- és szabályozási környezet, a beruházások és az export támogatása.
A vállalkozások jövőre még több támogatásra számíthatnak, és segíti őket a kormány adópolitikája is - folytatta. 2011-től 19-ről 10 százalékra csökkentette a kormány a társasági adót 500 millió forintos adóalapig. "Kitűzött célunk, hogy ez az adó még ebben a ciklusban egykulcsos legyen" - emelte ki Varga Mihály.
Közölte, a gazdasági növekedést segíti az is, hogy jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben.
Varga Mihály kiemelte, a 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: 7 év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában - hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.
Hozzátette, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, ami a 2015-ös költségvetési tervezetben is tükröződik.
Varga Mihály szólt arról is, hogy marad a családi adórendszerben történő adózás, 2016-tól fokozatosan a kétszeresére emelkedik a két gyermeket nevelő szülők kedvezménye, fennmarad a gyed-extra és adókedvezménnyel támogatják az első házasságkötéseket. Ezeken a jogcímeken 2015-ben összesen mintegy 240 milliárd forint maradhat a családoknál.
"Változatlanul célunk, hogy az emberek kikerüljenek az adósságcsapdából, ezért továbbra is kiemelten kezeljük a devizahitelesek ügyét" - jelezte Varga Mihály. Mint mondta, a bankok elszámoltatásával csökkennek a törlesztőrészletek, ezzel is javul a családok anyagi helyzete. Becsléseik szerint az elszámoltatásnak köszönhetően 1100 milliárd forint jár vissza a magyar családoknak, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek, emellett az adósság tőkerésze is ötödével csökken - emelte ki a miniszter.
Hozzáfűzte, hogy életbe lép a fair bankokról szóló törvény is, és január közepétől egészen az év végéig zajlik majd a devizahitelekkel kapcsolatos elszámoltatás, így tovább csökkennek a lakossági terhek. Ennek megfelelően a 2015. évi költségvetés a banki elszámoltatás költségvetése is - húzta alá a miniszter.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy 2015-ben fennmarad a rezsicsökkentés: jövőre már végig a csökkentett árak lesznek érvényben, így mintegy 30 milliárd forinttal nő a családok rendelkezésére álló jövedelem.
Szólt arról is, hogy a kormány 2015. július 1-jétől új otthonteremtési támogatást vezet be, valamint 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására is. A nyugdíjak 2015-ben az infláció mértékével nőnek, megőrzik reálértéküket. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer elindításával kívánja megőrizni - ismertette Varga Mihály.
Varga Mihály elmondta: a segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ezért a 2015. év prioritása a Start munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015. második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt ebben a programban. Erre az idei évinél 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a költségvetés - ismertette.
A miniszter kiemelte, hogy folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a Munkahelyvédelmi Akció is. Újdonság viszont az, hogy ennek keretében jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár a teljes adókedvezmény.
A foglalkoztatás bővülése egyben kiadáscsökkentés is, hiszen az állam kevesebbet költ a segélyekre és a jövedelempótló támogatásokra, mert többet akar jövedelemben visszaadni az embereknek - hangsúlyozta Varga Mihály.
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy a központi költségvetésben megjelenő tételek mellett továbbra is közel 390 milliárd forint közvetlen agrártámogatás érkezik Magyarországra. Ezek elszámolása és felhasználása a költségvetésben nem szerepel, mivel ezekhez a támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik nemzeti társfinanszírozási kötelezettség.
"Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is kijelentjük, hogy hazánk egyértelmű haszonélvezője az uniós tagságnak. 296 milliárd forint a befizetési kötelezettségünk, ami a költségvetésben megjelenő 1720 milliárd forint uniós bevételnek csupán 17 százaléka" - mutatott rá Varga Mihály.
Szólt arról is, hogy az Országvédelmi Alap előirányzata jövőre is 60 milliárd forint, ami az előre nem látható kockázatok kivédését szolgálja. Törvényi garancia van arra, hogy ezt a tartalékot csak úgy lehet felhasználni, ha az nem veszélyezteti a hiánycél tartását. Mindezen felül a költségvetésben 100 milliárd forintos tartalék szolgálja a rendkívüli kormányzati intézkedések végrehajtását. Varga Mihály hozzáfűzte, hogy 60 milliárd forint céltartalék áll rendelkezésre a központi költségvetési szervek - kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények - pénzügyi problémáinak, tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségeinek kezelésére.
Összességében a költségvetési fejezetek a 2015. évben 2907,2 milliárd forint bevétellel, valamint 7018,6 milliárd forint kiadással számolhatnak - közölte.
A helyi önkormányzatok központi finanszírozására rátérve hangsúlyozta, hogy az jövőre is az ellátandó feladatokhoz kötődik. 2015-től érezhetően több forrás jut a gyermekellátási intézményekre, és kiemelten támogatja a kormány az óvodaépítést és az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházásokat, amihez a központi költségvetés, 2,5 milliárd forint támogatást ad.
Varga Mihály kifejtette: fontos változás, hogy az alacsony gazdasági potenciállal, így alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések kiegészítő forrást kapnak. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás.
Az önkormányzatok mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2015-ben, amiből a központi költségvetés több mint 690 milliárd forint támogatást nyújt. Ezenkívül a településeket megilleti a gépjárműadó 40 százaléka is. Az adósság átvállalásnak köszönhetően ez lesz az első év, amikor az önkormányzatok tiszta lappal indulnak, és nem kell a tartozások visszafizetésére költeniük - hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind pedig az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetésénél a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltak.
A miniszter kitért arra is, hogy kölcsönös együttműködésén alapuló munkakapcsolat alakult ki a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a kormány között a jövő évi költségvetési törvénytervezet értékelése kapcsán.
A tanács hitelesnek és végrehajthatónak tartotta a törvényjavaslat-tervezetet, de javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszegek megemelését; ennek a kormány eleget is tett. A számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, és csak néhány pontban fogalmazott meg kifogásokat - mondta Varga Mihály, aki mindkét intézménynek megköszönte az együttműködést.