Új növekedési fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság 2017-ben. A Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a negyedik negyedévben éves összevetésben 4,4 százalékkal, 2017 egészében pedig 4 százalékkal bővült a hazai gazdaság.
A szezonális és munkanaphatásoktól tisztított adatok még kedvezőbb képet mutatnak, mert 2017-ben hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2016-ban, ráadásul ebből kettő az utolsó negyedévben esett ki. Az igazított adatok alapján tavaly 4,2 százalékkal, az utolsó negyedévben 4,9 százalékkal, az előzetes adatnál 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben erősödött a magyar gazdaság. Kedvezőbb növekedési adatot legutóbb 13 éve mért a KSH.
Az akkori helyzethez képest viszont a mostani növekedés stabil, fenntartható valamint széles alapokon nyugszik. Ez utóbbit jelzi, hogy 2017-ben a kedvezőtlen időjárással sújtott agrárium kivételével minden ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Az egyensúlyi folyamatok is kedvezőek, azaz a növekedés gyorsulását nem eladósodás táplálja. Épp ellenkezőleg: csökken az adósságráta és a költségvetési hiány is tartósan alacsony.
A tavalyi növekedés negyede, tehát mintegy 1 százalékpont, a kormány kezdeményezésére 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás hatásainak köszönhető. A 12,9 százalékos béremelkedés és a 70 ezer fővel magasabb foglalkoztatás tavaly 1 100 milliárd forintnyi többlet nettó bértömeget és így magasabb életszínvonalat eredményezett.
A növekedéshez termelési oldalon a szolgáltatások, keresleti oldalon pedig a beruházások járultak hozzá legnagyobb mértékben. Az építőipar és az ipar is számottevő mértékben gyorsult, köszönhetően a kormányzat lakásépítést támogató intézkedéseinek, az uniós források felhasználásának, a kapacitásbővítéseknek és a külső konjunktúra élénkülésének. A szolgáltatások teljesítménye a 2016-os erőteljes bővülés után 2017-ben tovább tudott erősödni, ennek elsődleges forrása a hatéves bér- és adómegállapodás volt.
A keresleti oldalon a fogyasztást támogatta a munkaadói terhet csökkentése, így az nagyobb mértékben járult a növekedéshez a 2016-os magas bázis ellenére. A beruházások felívelését a vállalatok kapacitásbővítései, az Otthonteremtési Program, valamint az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása is segítette.
A tavalyi utolsó negyedévben az Európai Unió éves alapon átlagosan 2,6 százalékkal növekedett szezonálisan és naptárhatással igazítva. Így a magyar gazdaság 4,9 százalékos hasonló adata továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Így hazánk felzárkózása számottevően gyorsult a fejlettebb tagállamokhoz képest.
2018-ban 4,3 százalékos növekedési ütemet vár a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bér- és adómegállapodás, illetve a társasági adó 9 százalékra csökkenésének növekedésserkentő hatása idén jobban fog érvényesülni, emellett számolni lehet a lakáspiac további erősödésével is.