22,7 százalékkal emelkedett 2017 júliusában az építőipari termelés éves alapon, ezzel tovább folytatódott az ágazat év eleje óta tartó dinamikus bővülése.
A növekedés az elkövetkezendő időszakban is folytatódhat, ezt mutatja az is, hogy a hó végi szerződésállomány 83,7 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A kormány által meghozott intézkedések, mint a CSOK vagy a kedvezményes lakásáfa, egyaránt támogatják az építőipar keresleti és kínálati oldalának élénkülését.
Az építőipari termelés összetevőit tekintve az épületek építése 15,1 százalékkal, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal nőtt éves alapon. Az előbbiek építésének bővülése elsősorban a magánberuházásokhoz köthető raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek kivitelezésének az eredménye. Az utóbbiak építésének növekedése pedig főként az út-, vasút- és közműépítési munkák eredménye.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban – a CSOK-nak köszönhetően – két és félszeresére, csaknem 32 ezerre nőtt éves összevetésben, és közel 10 ezer új lakás épült az elmúlt évben. A kormány várakozásainak megfelelően, a lakásépítési engedélyek száma 40,2 százalékkal, az épített lakások száma pedig 46,4 százalékkal növekedett éves alapon. Mindez mutatja, hogy az idei évben is folytatódott a lakáspiac lendületes bővülése.
A visegrádi országokról elérhető júniusi, illetve júliusi tényadatokhoz viszonyítva a magyar építőipari termelés első féléves teljesítménye kimagasló, de a többi visegrádi országban is a fellendülés jelei mutatkoznak. A hazai ágazat termelése 2010 átlagához képest 8,6 százalékkal, míg 2014 átlagához viszonyítva 2,6 százalékkal nőtt, így Magyarország előkelő helyen szerepel a régióban.
Az építőipari termelés a kormány elvárásainak megfelelően alakult, és összhangban áll a 2017-2021-es Konvergencia Programban megfogalmazottakkal. Az EU-s források felfutásával párhuzamosan visszatért a tartós növekedés az építőiparba, emellett az állami beruházások is újabb lendületet adtak az ágazatnak.