Idén novemberben 4,5 az év első tizenegy hónapjában 4,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, amely ezzel már negyvenegy hónapja folyamatosan bővül. Magyarország erősödik, ezzel együtt a következő években tovább gyorsulhat a háztartások fogyasztásának dinamikája, amelyet az alacsony infláció és a családokat támogató legújabb kormányzati intézkedések is támogatnak.

A kiskereskedelmi forgalom 2016 novemberében naptárhatással igazított és igazítatlan adatok alapján egyaránt 4,5 százalékos növekedést mutat. A forgalom összetevőit tekintve a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2,3, míg a nemélelmiszer-kiskereskedelem a már több mint három éve tartó növekedését tartva 7,4 százalékos emelkedést ért el éves alapon.

Ez különösen kedvező, ugyanis a több hónapja tartó nagymértékű bővülésből is látható, hogy Magyarország és vele az emberek vásárlóereje erősödik. A háztartásoknak a válság miatt elhalasztott fogyasztása egyre inkább megjelenik, így a tartós fogyasztási cikkek egyre nagyobb súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kiskereskedelmi forgalom novemberben éves alapon az Európai Unió 3,4 százalékos átlagát meghaladva növekedett.

A javuló foglalkoztatási mutatóknak és az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően a fogyasztás 2003 óta nem látott ütemben bővült 2016-ban. Különösen kedvező, hogy a több hónapja tartó gyorsuló bővülés, valamint az óvatossági motívumok közelmúltbeli oldódása arra utal, hogy a háztartások a korábban elhalasztott kiadásaikat elkezdték pótolni.

Ezt megerősíti, hogy a hitelezésben már az erőteljes élénkülés jelei megmutatkoztak. A masszív bértömeg-növekedés és az emelkedő lakossági bizalom következtében 2016-ban a háztartások fogyasztási kiadása a decemberi Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzéssel összhangban 5 százalékkal növekedhetett.

Várakozásunk szerint az idei évtől a kormány kezdeményezésére megkötött munkaerőpiacot érintő megállapodás – amelynek részeként a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő 2017-ben, 2018-ban pedig a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik – a háztartások jövedelmének emelkedésén keresztül gyorsíthatja a fogyasztás növekedését, és ezáltal a GDP bővülését is.