A hazai turisztikai forgalom növekedését az elmúlt évben is elsősorban a belföldi vendégforgalom bővülése táplálta, amely mögött egyértelműen a SZÉP Kártya sikere állt, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezért nem tervezi a rendszer átalakítását.
Az idei első négy hónapban a SZÉP Kártya feltöltések és költések is a kártya bevezetése óta eltelt időszak legnagyobb értékeit hozták, a feltöltések értéke a 43, míg a költéseké a 29 milliárd forintot is meghaladja. Jelenleg több mint 25 ezer munkáltató közel 1,2 millió dolgozója rendelkezik a pihenőkártyával, amely a belföldi vendégforgalom folyamatosan bővülésének motorja.
A rendszer évek óta bizonyít komplex gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-élénkítő programként, meghatározó szerepe van a magyar turizmusban. A SZÉP Kártya a belföldi turizmus fejlesztésén keresztül segíti oldani vendégforgalmunk Budapest centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását.
A kormányzat hosszú évek óta népszerűsíti a belföldi üdülést, és a forgalom élénkítése érdekében vezette be a SZÉP kártyát is, hiszen a magyar turisztikai kínálat valóban szinte minden érdeklődési kört képes kiszolgálni, illetve az itthon elköltött pénz a turisztikai és vendéglátóipari szektort domináló hazai kis- és középvállalkozások fejlődését is segíti.
A gazdasági előnyei mellett a kártya társadalmi szerepe is nagyon fontos, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy minél többen el tudjanak menni nyaralni, pihenni, kikapcsolódni. A jó munkahelyi teljesítmény elengedhetetlen feltétele pedig, hogy az ember a pihenésre is szánjon időt, ezt ösztönzi, illetve ehhez segít hozzá a SZÉP Kártya.
Az éves feltöltési és költési összeg évek óta 70 milliárd forint körül alakul, ekkora összeg kerül a hazai turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz a pihenőkártyának köszönhetően. A kormányzat a bevezetés óta kitart amellett, hogy a forgalom után kérhető jutalék rendkívül alacsony, legfeljebb 1,5% lehet, vagyis a SZÉP Kártya pénzek szinte teljes egészében a szolgáltatóknál maradnak.